Rudaš Jutka: Kulturális intarziák (Pilisvörösvár, 2012)
Irodalmi kettőstükrök és mikrokozmoszok
muravidéki novella- és a meseirodalom alkotója. Göncz két regénye, az Olvadó jégcsapok, valamint a Kálvária című a Muravidéki magyarság múlt századi történelmének/történetének hanyadásairól, sorseseményeiről fest képet. A kilencvenes évek végén, 1997-ben alakult meg Lendván a Szlovéniai Magyar írók Társasága, amelynek tagságát a szépirodalom műfajait művelő szlovéniai magyar írók és költők alkotják. Az irodalmi folyóirat és az írói társaság létrejötte, illetve a kettő együttes jelenléte lehetővé tette a magasabb esztétikai mércével mérhető irodalmi alkotások létrehozását is. Az elmúlt években történtek ugyan minőségi változások, de irodalmunknak még mindig a széles értelemben vett kultúrfunkciója, egyéni és közösségi identitásteremtő szerepe az elsődleges. Úgy vélem, hogy az utóbbi tíz évben irodalmunk révén sokat erősödött a nemzeti-kisebbségi identitástudat, ezért azt remélem, hogy irodalmunkban - a már többször is említett elsődleges szerepén túllépve - az esztétikai tapasztalat nagyobb hangsúlyt kap majd, mert e téren nagy hiányosságokat tapasztalok. Sajnálatos, hogy a muravidéki magyar irodalomnak szinte alig van kritikai recepciója. A kilencvenes évek irodalmának megváltozott távlatai lehetővé tették, hogy alkotóink nemcsak a helyi, hanem a magyarországi lapokban, folyóiratokban is publikáljanak, író-olvasó találkozókon vegyenek részt a határainkon innen és túl. De még ennek ellenére sem lehetünk teljesen nyugodtak irodalmunk megfelelő magyarországi recepcióját, kritikai vagy irodalomtörténeti feldolgozását illetően. „A magyar kisebbségi kultúrák (irodalmak) ugyanis két forrásból alakultak ki: a regionális magyar 168
