Rudaš Jutka: Kulturális intarziák (Pilisvörösvár, 2012)

Irodalmi kettőstükrök és mikrokozmoszok

kultúrák és az egységes nemzeti irodalmi hagyományok forrásaiból.”11 A regionális irodalmak nemcsak a magyar (regionális és nemzeti) hagyományokból merítenek, hanem a többségi nemzet (állam) hagyományaiból is, hiszen az emberek, a kultúrák, a szokások, hiedelmek keverednek, és a kultúra elemei átkerülnek az egyik készletből a másikba. Ugyanis vannak a magyar irodalomnak és kultúrának olyan egymástól eltérő, de egymást nem kizáró kulturális keretei — azaz, hasonlóságok és különbözőségek kötnek bennünket össze —, amelyek között más-más irodalmi, kulturális értékek is artikulálódnak, vagyis ezekbe az irodalmakba olyan attribútumok is bekerülnek, amelyek a szerzők élményvilágából táplálkoznak, illetve megmutatkoznak azok az árnyalatok is, amelyek egy sajátos kisközösségi/regionális kultúrát műtöd tetnek. Továbbá a határon túli alkotók megteremtette irodalomnak magyar a hagyománya, a magyar kultúra keretei között jött lére, de természeténél fogva kultúraközi. Ez a kultúraköziség pedig történelmi helyzetéből adódik. így a kisebbségi irodalmak esetében még inkább „hármas kötődésről” beszélhetünk Tény, hogy a muravidéki irodalomba is a „kollektív elváráshorizont értékalternatívái” (Végh Balázs) épülnek be, amelyek egyszerre szociológiai, lélektani, történelmi és irodalmiművelődéstörténeti meghatározottságúak, és hatásuk évtizedekre előre mutató. Ami nem jelentheti azt, hogy a kisebbségi irodalom csupán a regionális, provinciális aspektus hordozója legyen, „hanem sokkal inkább az irodalomköziségé, a nyitottságé, hisz a nemzetiségi-kisebbségi irodalom léte eleve kizárja az irodalomról való sematikus gondolkodás11 POMOGÁTS Béla: Párbeszéd anyanyelven /Tanulmányok és cikkek a magyar irodalomról és az anyanyelvi mozgalomrólV. Budapest: A Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága-Anyanyelvi Konferencia, 1998, 81.

169