Göntér János: Dobronak. Múlt és jelen a határ mentén (Lendva, 1998)

Események, változások a falu életében a két világháború között

bevált, az a következő évben berukkolt. Legtöbbjüket levitték Szerbiába, Macedóniába, vagy más távoli vidékre. Inkább az volt ritka, ha valakit a közeibe vittek katonáskodni. Természetesen az odavalósiakat pedig idehozták a mi vidékünkre. A környékünkön Lendván a várban és Muraszombatban voltak kisebb alakulatok. Csáktornyán és Varasdon nagyobb kaszárnyák voltak.

A jugoszláv hadseregbe bevonuló regrúták 1934-ben (Göntér Istvánná fotogyüjteményéből)

A már említett katonai létesítményeken kívül a határőrség részére is építettek a környéken laktanyákat, a határ mentén négy-öt kilométerenként. Ezekből a laktanyákból indultak járőrözni a határra. 1931 -ig csak vámőrség volt, fináncok teljesítettek szolgálatot a határon. Ezért nem is volt nehéz a határ átlépése igazolvány nélkül, mindaddig, míg meg nem érkeztek a határőrök, akik mind fizetett, zsoldos katonák voltak, s valahonnan Szerbiából hozták őket. Velük nem lehetett Játszani”. Ezek előbb lőttek és csak az után kiáltottak állj!-t. Akkortól elég gyakori esetté vált, hogy valakit agyonlőttek a határon. Korábbról megmaradt a szokás: nagyban ment a csempészet, főleg dohányáruval és Magyarországról. Mindem-e elszánt

30