Horváth Bernadetta: Magyar-szlovén történelmi korszakok rövid bemutatása (Lendva, 2012)
A magyarok története - A második világháború után napjainkig
PREDSTAVITEV OBDOBIJ MADŽARSKO-SLOVENSKE ZGODOVINE A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ UTÁN NAPJAINKIG Mivel többnyire a szovjet egységek szabadították fel Magyarországot, ez a háború után a kommunista ideológia terjesztését is magával hozta. A Magyarok Kommunista Pártja egyesült a szociáldemokratákkal, és megalakították a Magyar Dolgozók Pártját, amely a vezető erő lett az országban. A párt élén Rákosi Mátyás állt. A sztálinista diktatúra hatalma a megfélemlítésen alapult, az embereket koholt vádak alapján bebörtönözték, perek, internálások, letartóztatások kezdődtek. Az élet minden területén a szovjet mintát valósították meg. Sztálin halálával a pártfőnököket Moszkvába rendelték, követelték Rákosi lemondását és a hibák kijavítását. Az új pártelnök Nagy Imre lett, aki reformok által óhajtott változtatni a gazdasági, társadalmi és politikai helyzeten. 1955-ben a szovjetek újra keményebb politikát vártak el, és Nagy Imrét menesztették. Annak ellenére, hogy Rákosi helyett Gerő Ernőt választották főtitkárrá, nem változott a helyzet. A reformokat követelők, főleg a fiatal értelmiségiek, a Petőfi-körben tömörültek. Kiderült az is, hogy Rajk László pere koholt vádakon alapult. Elsősorban az egyetemisták kezdtekel szervezkedni 1956-ban, gyűlésüket Budapesten a Műszaki Egyetemen tartották meg. Követeléseiket 16 pontban fogalmazták meg, követelték a demokráciát, a nemzeti függetlenséget, a többpártrendszert, a szovjet egységek kivonulását. A tüntetést október 23-ra tervezték. Az egyetemistákhoz csatlakoztak a munkások is, mindannyian követelték, hogy Nagy Imre beszéljen. A tüntetők egy csoportja a Magyar Rádióhoz vonult, hogy követeléseiket a nyilvánosságnak is tudtára adják, de a hatalom ezt már nem engedélyezte. A rádió védelmére katonákat küldtek ki, majd valaki a védők közül a tömegre lőtt, és elkezdődött a forradalom a sztálinista diktatúra ellen. A következő napokban a forradalmi láz az ország más területeire is kiterjedt, folytak a harcok, de Nagy Imre a forradalmárokkal együtt a megegyezést kereste. Közben a szovjetek kihasználták a kedvező nemzetközi helyzetet, és titokban az erőszakos bevetés mellett foglaltak állást. A magyarok nem tudtak nagyobb ellenállást tanúsítani, ezért november elején a szovjet egységek leverték a forradalmat és a szabadságharcot. Nagy Imre és társai a jugoszláv nagykövetségen találtak menedéket, majd innen a szovjetek kicsalták, és Romániába vitték őket. Miután elutasították az együttműködést a megszálló hatalommal, a forradalom vezetőit kivégezték. A szovjet hatalom ezek után nagyon sok embert letartóztatott, és bíróság elé állított. Nagy Imre 72
