Horváth Bernadetta: Magyar-szlovén történelmi korszakok rövid bemutatása (Lendva, 2012)
A magyarok története - A második világháború után napjainkig
ORALHISTORY.hu A szovjetek Kádár Jánost jelölték ki Magyarország vezetőjévé. A Kádár-korszakot az életszínvonal lassú növekedése jellemezte. Minden területen bizonyítani akarták a szocializmus életképességét, és a lakosság beletörődött a politikába, hiszen tudták, hogy ha nem bírálják a rendszert, akkor a pártállam sem foglalkozik velük. A pártvezetőség a reformokat fontolgatta, de tudták, hogy akkor a rendszer összeomlik. Az életszínvonal megtartását nyugati kölcsönökkel igyekeztek biztosítani, de sajnos a nyolcvanas évekre az ország eléggé eladósodott, az életkörülmények nehezedtek. Az emberek változásokat akartak, mindehhez a nemzetközi viszonyok is jól alakultak. A 80-as évek végére a Kádár-rendszer megbukott, Kádár Jánost leváltották. 1989 elején Pozsgay Imre nyilvánosan népfelkelésnek minősítette az 1956-os forradalmat. Nagy Imre és mártírtársainak újratemetésén, 1989. június 16-án a közel 150 ezres tömeg nemcsak az 1956-os hősök emléke előtt tisztelgett, hanem jelképesen a Kádár-rendszert is eltemette. Az országban megalakultak az ellenzéki pártok, (Magyar Demokrata Fórum, Szabad Demokraták Szövetsége, a Fiatal Demokraták Szövetsége). A rendszerváltás békésen lezajlott. Tárgyalások folytak a kommunisták és az ellenzékiek között, valamint a szovjetekkel is a Magyarországon ideiglenesen állomásozó hadseregcsoportok kivonásáról. 1989. október 23-án, a levert forradalom 33. évfordulóján a parlament alkotmánymódosítása nyomán kikiáltották a harmadik köztársaságot. 1990-ben került sor az első rendszerváltás utáni parlamenti választásokra, amelyen a Magyar Demokrata Fórum győzedelmeskedett. A koalíciós kormány élére Antall József került, a köztársasági elnöki poszttal pedig Göncz Árpádot bízták meg. A 90-es években az ország nehéz gazdasági helyzettel küszködött, a politikai porondon pedig az alkotmányos jogállam kiépítése zajlott. Magyarországon a rendszerváltás óta parlamentáris rendszer működik. 2004. május 1-jén Magyarország csatlakozott az Európai Unióhoz. Antall József Göncz Árpád 73
