Hagymás István: Shakespeare-látlatok I. (Pilisvörösvár, 2016)
Antonius és Kleopátra
Erosnál maradva tudnivaló, hogy, mint Erósz, a görög mitológia szereimért és szexualitásért felelős istene volt, akit Rómában Amor, ill. Cupido néven tiszteltek. A mítoszi hagyomány szerint Aphrodité (római Vénusz) és Arész (római Mars) gyermeke. Történetünk Antoniusába nem nehéz belelátnunk Marsot, hiszen maga Shakespeare árulja el többször is hősünk egyik mítoszi karakterét: ,JPhilo: Nem, ez már sok. Vezérünk gyöngesége Határtalan. Csaták és hadsorok Fölött, mint ércbevonat Mars csillogott (...)” (Első felvonás, első szín) ,Enobarbus: Önmagához Méltó válaszra ráveszem: ha Caesar Ingerli, vegye Caesart semmibe, S úgy szóljon, mint Mars. (...)” (Második felvonás, második szín) Kleopátra, még ha akarná, sem tudná előlünk eltakarni, a benne lakó sok istennő közül a vénuszi arcot: „Kleopátra: (...) (...) De hogy van Az én hős Marcus Antoniusom? Alexas: Utolsó tette az volt, nagy királynő, Hogy utolsót csókolt e keleti Gyöngyön. Amit mondott, szivembe nőtt. Kleopátra: Hadd tépje ki fülem. Alexas: így szólt: »Barátom, Nagy Egyiptomnak a hü római E kagyló kincsét küldi és silány Ajándékát pótolni koronákat 89
