Hagymás István: Shakespeare-látlatok I. (Pilisvörösvár, 2016)

Ruda Gábor: Előszó

sárból és A velencei kalmárból, Rosalinda az Ahogy tetszikból, Margaret a Sok hűhó semmiértből, Perdita a Téli regéből, Cupido az Athéni Timonból, Titánia, Oberon és Puck a Szentivánéji álomból.

2015 novemberében elkészült a Julius Caesar-elemzés is, míg a további két kézirat ennek az évnek az elején, nyarán. Hagymás István egészében kezeli (tervezi kezelni) William Shakespeare életművét, így a mostani elemzésnél is olyan összeállítási sorrendet választott (János király, Julius Caesar, Antonius és Kleopátra, Athéni Timon), hogy adott esetben visszautalhasson az előző fejezet(ek)ben leírtakra.

Az elemző eszközrendszer legintenzívebb alkalmazásával az Antonius és Kleopátra című fejezetben éri el bizonyos tekintetben tetőpontját a kötet. Kleopátra ugyanis minden idők legtotálisabban emancipált nőideáljaként kerül bemutatásra. A könyv negyedik, egyben utolsó fejezetére, amely egyenletes olvasásélményt nyújthat, a megfontolt kiegyensúlyozottság a jellemzőbb. Hagymás István úgy látja, hogy az Athéni Timon William Shakespeare egyik legmélyebb gondolkodásra sarkalló műve.

A kötethez Mayer Erzsébet írt utószót, a borítótervet Németh Csongor készítette a szerző két fényképe (a fény közrejátszásával megalkotott kép) felhasználásával.

Ruda Gábor

4