Halász Albert (szerk.): Penavin Olga a Muravidéken (Lendva, 2014)
Lendvai Kepe Zoltán: Penavin Olga muravidéki magyar tájnyelvi atlasza Végh József őrségi és hetési nyelvatlasza tükrében
szó közös legyen, a kérdések egyharmada, azaz 150 szó pedig az illető terület sajátos helyi kérdéseit tartalmazza. Végh József atlaszában azonban 100 közös törzskérdés mellett 178 saját kérdés is szerepel. Nyelvatlaszában pedig a 278 térképéből 207-et közölt. Gyűjtéseit általában télen végezte, hogy ne csak a nőket, hanem a férfiakat is otthon találja. Eleinte csak írásos feljegyzéseket tudott készíteni, később pedig az áram mind szélesebb körű bevezetésének köszönhetően munkatársával, Szépe Györggyel hangfelvételeket is rögzítettek magnetofonra.8 Végh József őrségi és hetési atlasza igazi kincsesbányaként szolgál a magyar nyelvjárások kutatói mellett a néprajzkutatóknak is. Legszembetűnőbb talán a számos archaizmus, amit feljegyzett és az, hogyan észlelte a kultúra és a nyelv változásait. Az Őrségben a 20. század elején nagyon jelentős volt a kivándorlás, majd az egykézés. Ez előidézte, hogy a szomszédos vidékekről, elsősorban Göcsejből, a Hegyhátról és a Vendvidékről nagyszámú szolgagyerek került ide. A más vidékről származó szolgagyerekeknek pedig a nyelv és az életmód szempontjából azért van jelentőségük, mert felnőtt korukban sokan beházasodtak az őrségi családokba.9 A Hetés történetében komoly szerepet játszó elzártságot is igazolja Végh József kutatómunkája, amikor azt írja, hogy a szegényesebb, egyszerűbb életforma és a nagyfokú elzártság az egyik oka annak, hogy a hetési nyelvjárás még az őrséginél is archaikusabb.10 Amint már említettem, Végh József Őrségi és hetési nyelvatlaszából kimaradt a határon túli, akkor Jugoszláviához tartozó magyar települések nyelvjárási vizsgálata. A kutató csak annyival magyarázta mindezt, hogy: nem vizsgálhatta. Istennek hála, a magyar néprajzi kutatástörténetet vizsgálva látjuk, hogy mindig akadtak olyan kutatók, akik a hatóságok tilalma ellenére is megtalálták a módját, hogyan közelítsék meg a kutatási terepet. Végh József nyelvatlasza 1959-ben jelent meg, 1960 augusztusában pedig már egy vajdasági származású magyar nyelv- és néprajzkutató, nevezetesen Penavin Olga végezett nyelvjárási kutatásokat Lendva-vidéken. Penavin Olga személye és kutatásai előtt tiszteleg most ezen kötet is. 8 Végh József 1959. 101-102. 9 Végh József 1959. 47. 10 Végh József 1959. 44, 47. 85
