Halász Albert (szerk.): Penavin Olga a Muravidéken (Lendva, 2014)

Lendvai Kepe Zoltán: Penavin Olga muravidéki magyar tájnyelvi atlasza Végh József őrségi és hetési nyelvatlasza tükrében

szőr találkoztam Végh József munkájával, már a kutatott térség kiválasztása felkeltette az érdeklődésemet, hiszen Hetést, a szülőföldemet általában Göcsejjel szokták párhuzamba állítani, az Őrséggel sokkal ritkábban. Igaz, a három néprajzi táj tágabb értelemben határos egymással, csakhogy Őrséget ezeréves megyehatár választja el Göcsejtől és Hetéstől. A kutatók más jelentős különbséget is fel szoktak sorakoztatni e tájak kapcsán, így a társadalom-szerkezetre és a vallásra vonatkozóakat. Végh József elsősorban nyelvi szempontokból indult ki, így számomra meglepő döntését így indokolta: „A történeti értelemben vett őrségi községeken kívül fel kellett vennem néhány az Őrséggel határos községet is, hogy lássuk, meddig terjednek az Őrségre jellemző nyelvi sajátságok, illetve mi jellemző az ún. átmeneti területekre. így északon a Rába vonalán a kutatópontok közé soroltam néhány olyan községet, amelyek a Rába vidéki nyelvjárás déli részéhez tartoznak, illetőleg átmeneti területek. Északkeleten pedig felvettem néhány göcseji községet. E szempontok érvényesítése kapcsán került sor a déli határon a hetési községek felvételére is.”3 Végh József azonban hatósági engedély hiányában a határon túli magyar őrségi és hetési településeken nem kutathatott. Ennek okait különösebben nem boncolgatta, minderről két helyen röviden csak annyit írt, hogy: „A Jugoszláviában lévő három őrségi község nyelvét nem tanulmányozhattam”,4 valamint: „Nem tanulmányozhattam a Jugoszláviában fekvő Banta (sic!),5 Göntérháza, Kámaháza, Radamos, Lendvahídvég, Lendvahosszúfalu, Lendvavásárhely községek nyelvét. A földrajzi fekvés és a lakosság anyanyelve után ítélve különösen Banta (sic!), Göntérháza, Kámaháza, Lendvahídvég, Lendvahosszúfalu községekben volna érdemes a gyűjtést pótlólag elvégezni.6 A magyarországi oldalon viszont, a mintegy 500 négyzetkilométernyi kiterjedésű területen minden lakott hely kutatópontjaként szerepelt.7

A magyar nyelvatlasz munkaközössége 150 szavas kérdőívet tervezett. Az atlaszok anyagának összevethetősége érdekében úgy döntöttek, hogy a kérdőív anyagának kétharmada, azaz 100

3 Végh József 1959. 43.

4 Végh József 1959. 43

5 Helyesen: Bánuta.

6 Végh József 1959. 44.

7 Végh József 1959. 45.

84