Halász Albert (szerk.): Penavin Olga a Muravidéken (Lendva, 2014)
Halász Albert: Penavin Olga muravidéki érdemei
Hogyha beáll őhozzájuk cselédnek, Hozzámegy az Annuska feleségnek. 3. Két évig a legény szép csendesen várt, Harmadikban megkérte az Annuskát, Hogy amint megmondták, hát teljesítsék, Mert ők Annussal egymást megszerették. (folytatódik) Valóságalapja nem vitatott, a cselekmény kezdete az első világháború utolsó időszakára, ill. közvetlen utána, 1920 nyarára datálható, többször feldolgozott és jól ismert esemény. Tartalma annyi, hogy egy zalabaksai család a leszerelt katonák közül egyet, aki már korábban is segédkezett a háznál, és a közeli Göntérházáról származott, munkaerőnek felfogad cselédnek. Azzal hitegetik, hogy feleségül adják hozzá a lányukat. Azonban amikor meghal a beteges fiúgyermekük, változtatnak elképzelésükön, hiszen a lányt így már gazdagabb kérőhöz is adhatják. Eddigre azonban már a két fiatal egymásba szeret. Mint ahogy az hasonló szerelmes tragédiáknál lenni szokott, a túlvilágon lehetnek csak egymásé, ill. ebben az esetben talán még ott sem, mert amikor a legény 1921. június 26-án lelövi szerelmét, majd saját magával is végez, akkor az eredetileg egymás mellé temetett fiatal szerelmespár közül a lányt szülei utólag más sírba, kriptába, testvére mellé temettetik. A közkedvelt balladának számos variánsa létezik, Penavin, ill. útitársai7 is gyűjtöttek belőle: Zalabaksán Kása Ferenc házánál,8 Kinek nem volt több gyermeke lányánál, Féltették őt, szegényt még a széltől is. Cseléd képpen befogadtak egy legényt, A dologgal hogy ők jobban bírjanak. Azért akkor azt mondák az ifjúnak, Hogyha beáll őhozzájuk cselédnek, Hozzá megy az Annuska feleségnek. 7 Penavin 1977: Gyenese Zsigmondiéi pl. Jung Károly. 8 Penavin 1960a: Vida Szidónia, 59 éves, Szécsiszentlászló, 1960. 70
