Halász Albert (szerk.): Penavin Olga a Muravidéken (Lendva, 2014)

Fenyvesi Ottó: Amnesia Temporis (Gondolatok egy tanulmányút kapcsán) Penavin Olga (1916-2001) tanárnő emlékére

készült egy „Őrségi és hetési nyelvatlasz”, és ez ihlette Penavin Olgát arra, hogy megvizsgálja a szlovéniai magyarság nyelvét, akik szintén az őrségi és hetési nyelvjárást beszélték, de az országhatár másik felére kerültek. A jugoszláviai „Muravidék magyar tájnyelvi atlaszáéban (Újvidék, 1988) sok archaizmus került felszínre. Ez volt az első atlasza, majd a bácskai, a bánáti és a jugoszláviai székely (Székelykeve, Hertelendyfalva és Sándoregyháza) követte.

A szakmabeliek szerint Penavin Olga legjelentősebb műve a háromkötetes „Szlavóniai (kórógyi) szótár” (Újvidék, 1968- 1978). A magyar nyelvtudomány történetében csak nagyon kevesen vállalkoztak egy-egy régió vagy település teljes szókészletének fölmérésére.

Balogh Lajos a következőképpen méltatta Penavin Olga munkásságát: „egész életében nem tudta, de talán nem is akarta szétválasztani a nyelvészeti és a néprajzi gyűjtőmunkát. Nyelvészként is néprajzos volt, és néprajzosként is nyelvész. Kutatóterületének falvait járva nemcsak a tájszólást figyelte, az emberek beszédét, hanem a környezetüket is, azt a paraszti világot, amelyben az adatközlői élnek. A szavak mögött kereste a tárgyi valóságot, kimondatlanul is a Wörter und Sachen elvét tartotta szem előtt. Ez tükröződik többek között a Szlavóniai szótár szócikkeiben, gazdag néprajzi magyarázatában.”

1977-es muravidéki tanúimányutunk során elsősorban nyelvi anyagot gyűjtöttünk, de azt is kérte, hogy a hagyományokra, a szokásokra, a vallásra, az öltözködésre, a népviseletre, a gasztronómiára, a lakberendezésekre, a tárgyhasználatra, az udvarok, a házak tereire is figyeljünk, egyszóval mindent jegyezzünk fel. Sőt még a kétnyelvűség hatásait is megemlítette.

Hogy végül is milyen sikerrel végeztük feladatunkat Lendván és környékén, nem tudom. Remélem, nem volt hiábavaló az utazás, és néhány újabb adalékkal, kiegészítéssel szolgálhattunk az 1966-os a szlovéniai Muravidék magyar tájnyelvi atlaszához.

Penavin Olga (1916-2001)

Debrecenben született. A helyi református leánynevelő intézetbe, majd gimnáziumba járt. A Debreceni Egyetemen a latin és a magyar nyelv szakot választotta. Csűry Bálint tanítványa volt, állítólag az ő nyelvtörténeti, nyelvjárástani szemináriuma36