Halász Albert (szerk.): Penavin Olga a Muravidéken (Lendva, 2014)
Fenyvesi Ottó: Amnesia Temporis (Gondolatok egy tanulmányút kapcsán) Penavin Olga (1916-2001) tanárnő emlékére
Estefelé megérkeztünk, sötét éjszaka és filmszakadás. Nem nagyon emlékszem a konkrét részletekre. Szathmári István egykori barátomhoz fordultam segítségért. A dátumra ő sem emlékezett. Egy-két részlet azonban bevillant neki: szép volt a táj, s mi, fiúk azt kaptuk feladatul, hogy a borospincék körül kérdezősködjünk. Az nekem is beugrott, hogy az egyik települést Pincének hívták. Idősebb földművesekkel, paraszt bácsikkal beszélgettünk Lendva környékén, majd Dobronakba mentünk. Egy családnál laktunk, ahol a nagyszülők nevelték az unokákat, mert az apa és az anya Ausztriában vendégmunkásként dolgoztak. A gyerekek már alig tudtak magyarul. A nagyszülők viszont jellegzetes muravidéki magyar tájszólással beszéltek. Muravidéki tartózkodásunk alatt ismertük meg Szúnyogh Sándort, a kiváló lendvai költőt, újságírót, aki sokat segített a szervezésben. Talán még cikket is írt rólunk a helyi újságban? Emlékszem, a dobronaki vendéglőben volt egy kis buli, amely során igen magasra hágott a hangulat, ami annak volt köszönhető, hogy a kocsmapult mellett volt egy jukebox, tele mindenféle kislemezekkel: Elvis Presley, Beatles. Akkor épp az ABBA együttes Waterloo című dala volt a sláger (ez a szerzemény nyerte azl974-es Eurovíziós dalfesztivált). A kislemez B-oldalán pedig egy, az ABBA-tól szokatlan, rock-szám volt: Watch Out címmel. Megnézhető: http://www.voutube.com/ watch?v=CwGfdWWuBYo Éjszakába nyúló vidám táncmulatságot, diszkót csaptunk. Körülbelül ennyi. A többi sötétség. Rekonstrukció Az emberi lét a nyomtalan eltűnés és a megőrzés között lebeg. Utólag Lendván, 2012. november 16-án, a Bánffy Napok keretében, a Penavin tanárnő tiszteletére szervezett konferencián sok mindenre fény derült. Először is az időpont tisztázódott: 1977. május 8-a és 14-e között voltunk a Muravidéken. Penavin tanárnőn kívül ott volt még a Magyar Tanszék két munkatársa, Jung Károly és Láncz Irén is. Mi, végzős egyetemisták tizennyolcán voltunk. Azt is megtudtam, hogy a tanárnő a hatvanas években járt először a Muravidéken, szintén egyetemistákkal. Ugyanis Magyarországon, a határ másik oldalán, Végh József jóvoltából, 35
