Halász Albert (szerk.): Penavin Olga a Muravidéken (Lendva, 2014)
Láncz Irén: Penavin Olga gyűjtőútjai a Muravidéken
torlódás feloldása, a hiátus és megszüntetése, a kedd szó régebbi alakjainak megőrzése, a fa szó szótöveinek alakváltozatai, a -vall-vei határozórag illeszkedése, ill. nem illeszkedése, és a sír meg a vihar szavak változatai). E térképlapok megvannak az atlaszban is. Az ismertetés még egyszer megjelent, de térképlapok nélkül (Penavin 1982). Érdemes megemlítenünk azokat a jeleket, melyeket a Tanárnő alkalmazott, mert jól látható belőlük, hogy finom árnyalatokra is tekintettel volt, azaz megkülönböztette a kihalt és kihaló, most terjedő és egészen új, még nem meggyökeresedett, valamint ritkán hallható szóalakokat. A nyelvjárási atlasz megjelenése után is közölt belőle nyelvi anyagot, mintegy mutatványként. (Feltételezem, azokra gondolva, akik kezébe nem kerülhetett az atlasz, a folyóirat azonban igen.) A Hungarológiai Intézet Tudományos Közleményeinek első számában megjelent tanulmányában összefoglalta, milyen körülményekre kell tekintettel lennie a kutatónak/gyűjtőnek, hogy „az atlasz megbízható, tudományos feldolgozásra alkalmas és a pillanatnyi nyelvi helyzetnek hű tükörképe legyen” (Penavin 1969; 22.). Ehhez a tanulmányhoz is tartoznak térképlapok, a muravidéki és a baranyai nyelvatlasz néhány térképlapja itt tanulmányozható, egészen pontosan 9 lapon láthatjuk a Muravidék néhány szavának/szóalakjának változatait {létra, ing, egres, kukorica címere, gácsér, szú, teheneitek, megyünk és fölvennénk). Penavin Olga még kétszer visszatért a Muravidékre, de már nem egyedül, hanem a Magyar Tanszék hallgatóival. 1963. október 4-e és 17-e között 21 első-, másod- és negyedéves hallgatóval járta be ismét a térség falvait (ez volt a tanszékesek első tanulmányi útja). Az útvonal a következő volt: Lendva, Gyertyános, Felső-Lakos, Kapca, Radamos, Dobronak, Szécsiszentlászló, Szerdahely és Domonkosfalva. (A hallgatók kiszámolták, hogy egy hét alatt kb. 120 kilométert gyalogoltak.) Muraszobaton is volt a csoport, és Mariborban meg Csáktornyán is. A tanulmányi kirándulás célja az volt, hogy az egyetemisták megismerjék a muravidéki emberek életmódját, szokásait és nyelvét. A tanulmányutat a Tanárnő gondosan előkészítette. Az utazás előtt a hallgatók megkapták a feladatok listáját, és választhattak, mivel foglalkoznak majd. Az eredményes gyűjtés egyik 14
