Halász Albert (szerk.): Penavin Olga a Muravidéken (Lendva, 2014)
Láncz Irén: Penavin Olga gyűjtőútjai a Muravidéken
előfeltétele az alapos felkészültség. A fiatal gyűjtőknek volt elég idejük tájékozódni a szakirodalomban, kikutathatták, mire kell figyelniük, mire kell rákérdezniük, hogy kell lejegyezniük a hallottakat. És minden bizonnyal utasításokat kaptak arra vonatkozólag is, miként kell beszélgetést kezdeményezniük, hogyan lehet megnyerniük az adatközlők bizalmát. A gyűjtés témáit a tanulmányi út krónikása nem jegyezte le, ám más utak alkalmával ez megtörtént, s mivel nincsenek nagy változások e téren, az egyetemisták az első úton is bizonyára a következőkkel foglalkoztak: a nyelvjárás sajátosságainak leírása, családnevek, személynevek, ragadványnevek és becenevek, növény- és állatnevek, állathívogató és -terelő szavak, földrajzi nevek, népmesék, mondák és balladák, szólások és közmondások, étkezés és főzés, szokások és babonák, lakodalmi szokások, építkezés és házépítés, népviselet, földművelés és a hozzá fűződő babonák, az időjárással kapcsolatos szavak, időjárásjóslás, mesterségek és szókincsük, népi gyermekjátékok, ünnepek és a hozzájuk fűződő szokások, népi gyógyászat, hitélet és szertartások. A témákkal kapcsolatban Penavin Olga a következőket írta: „Lexikográfiai, azaz szókincstani kutatást is végzünk, mikor egyes munkacsoportok nyelvjárási szavakat gyűjtenek, vagy már kihalt vagy kihalófélben levő mesterségek szavai után kérdezősködnek. Hasonlóképpen szociolingvisztikai kutatásba vágó feladat az egyes generációk, nemek, társadalmi osztályok, csoportok nyelvi különbségeinek feljegyzése. Az effajta munka közben a hallgatók rendkívül értékes és sokszor egy életre kiható benyomásokat, ismereteket szereznek az emberről, az élő, dolgozó, alkotó, tevékeny vagy már ereje fogytán ágyba kényszerült emberről, életkörülményeiről” (Penavin 1977-78; 105.). A hallgatók főleg jegyzeteltek, de magnetofonszalagra is sok mindent rögzítettek. A tanszék féltve őrzi ezeket a felvételeket is (nem régóta már CD-n is). A hallgatók feladata volt az is, hogy írásban is beszámoljanak arról, amit gyűjtöttek, és volt, aki szakdolgozatát a gyűjtött anyag alapján készítette. Az írásbeli beszámolóknak csak egy kis része van meg a Tanárnő hagyatékában (csillagnevek, szelek neve, az időjárás szavai és egy szakdolgozat, melynek témája a földrajzi nevek - Lendva, Kapca, Kőt, Lakos és Gyertyános földrajzi neveit dolgozta fel egy hallgató). Sajnos nem mindegyikük munkájának van írásos nyoma. A második útra 1977. májusában került sor, a csoport 8-án indult, és egy hetet töltött a Muravidéken. Ekkorra már hagyo15
