Bence Lajos: Identitás és entitás - Pannon tükör könyvek (Zalaegerszeg - Lendva, 2005)
Egy pályamű gyönyörű ráadása (Kercsmár Rózsa elbeszéléseiről)
Egy pályamű gyönyörű ráadása (Kercsmár Rózsa elbeszélésiről) Kercsmár Rózsa „Kihűlt a ház melege“ című könyvével - eddigi próbálkozásaitól eltérően - új műfajt teremtett a szlovéniai magyar irodalomban. Új, ugyanakkor nehezen meghatározható műfajt, amelynek gyökereit a szociográfiai ihletettségü, glossza elemeket tartalmazó publicisztikában találjuk meg. Nem véletlen, hiszen Kercsmár Rózsa nyugdíjba vonulásáig előbb a Muraszombati Rádió magyar szerkesztőségében tevékenykedett, majd a lendvai stúdió megépülésével is megmaradt rádiós újságírónak. A riporterség terepmunka része érdekelte igazán. Főleg a goričoi ember sorsának alakulását nézte féltő aggodalommal. Nem is csoda, hiszen Lendvavidéken született, s a szabadkai tanítóképző elvégzése után visszatért a szülőföldjére. Ebből következően talán azon sem kell csodálkoznunk, hogy első - szociografikus és néprajzi vonatkozásokban bővelkedő - könyvében is annak a falunak a történetét dolgozza fel, ahol több mint másfél évtizedig férjével együtt tanítóskodott. A Domonkosfa krónikájáról írja egyik anyaországbeli recenzense: „Az iskolából - mint mindenütt a világban - jól látszanak a helyi társadalom sajátosságai, s a tanító ember, ha gondot fordít rá, egy-egy ilyenfajta összegzéssel igen hasznos szolgálatot tehet az utókornak... A hazai falvak megújuló életében is nagy szükség volna mostanság ilyenfajta vállalkozásra...“ (Varga Z. 1991). A takaros külsejű kiadvány 1990-ben jelent meg, s elmondható róla, hogy a hazai társadalom történeti kiadványok közül a legteljesebb. A szerző - magyar és szlovén forrásokra támaszkodva - a faluban található román stílusban épült középkori templom kimerítő történeti-művészettörténeti feldolgozására vállalkozik. Majd a még ennél is hosszabb, a falu közoktatását tárgyaló fejezetben a fönt említett teljesség igény még inkább nyilvánvalóvá lesz. A fejezet szomorú időszerűsége: a falu iskolájának fokozott ütemü elsorvadása, megszűnése. Ennek okát egyrészt a demográfiai hanyatlásban, a lakosság létszámcsökkenésében, másrészt pedig a túlzott központosítási törekvésekben véli felfedezni a szerző. Kercsmár Rózsa azonban a 90-es években sem tétlenkedett. Sőt azt is mondhatnánk, hogy nyugalomba vonulása után - idén júliusban bekövetkezett tragikus haláláig - a fiatalokat meghazudtoló aktivitást fejtett ki nem csak szűkebb pátriájában (Muraszombat város magyarsága körében, a Baráti Kör Művelődési Egyesület elnökeként), hanem a szlovéniai magyar kisebbség 87
