Bence Lajos: Identitás és entitás - Pannon tükör könyvek (Zalaegerszeg - Lendva, 2005)

Hungarológiai kutatások a Maribori Egyetem Magyar Tanszékén

kilombosodó kisebbségi írók műveit vették górcső alá. Ezek szerzői az anyaországban tanuló, vagy tanulmányaik befejeztével onnan hazatért bölcsészhallgatók, tanárok voltak. Közülük Bence Lajos publikált legtöbbet, s ezek a tanulmányok szolgáltak tavaly megjelent szintézisének hátteréül. Bence kötetében a Trianon utáni időszak hét évtizedes írásos megnyilvánulásainak számba vételével követi nyomon a szlovéniai magyar kisebbség művelődési alakulását, szellemi fejlődését, hagyományőrző és hagyományteremtő igyekezetének fő vonásait, megkülönböztetett figyelmet fordítva az itt kibontakozó irodalmi élet jelentősebb állomásaira, maradandó értékeire. Már egy 1987-ben írott hosszabb szintetizáló jellegű tanulmányában A muravidéki magyar irodalom rövid történetében is a fehér foltok fölszámolását és a további kutatások ösztönzését célozta meg, utalva e feltáró munka fontosságára. Szándékát 1993-ban - a kötet megjelenése időszakában sem változtatta meg - csupán a teljesség és a tudományosság irányába mozdította el.

III. Záró megjegyzés

A maribori magyar tanszéken folyó kutatások a legjobb jószándékkal sem nevezhetők rendszeresnek, sem tervszerűnek. Ez utóbbira azért volna mérhetetlenül szükség, mert még mindig nem vállalja fel a pártállam idejében tabu-témaként kezelt kétnyelvűségi oktatás ügyét. Ezzel a múltban csupán az megemlítésként „tudott“ foglalkozni, bár nagy szükség lett volna a tanszék munkatársainak bevonására a kétnyelvűség módszertanának kidolgozásábA, mely a mai napig várat magára. így a kétnyelvű oktatás fokozatosan nem az beolvasztás elleni törekvés védőpajzsává, hanem az asszimiláció egyik melegágyává vált. A fiatal Szlovén Köztársaságban kibontakozó hungarológia biztató eredményeinek továbbfejlesztése a tudományos utánpótlástól függ elsősorban. Egyelőre úgy tűnik, hogy lesz jövője, és a viszonylag nagy számú fiatal értelmiségi között olyanra sem nehéz rátalálni, aki vállalja a tudományos kutatómunka összes velejáróját. Némi reménnyel kecsegtet az is, hogy a kezdéssel járó legnehezebb szakaszon már túltettük magunkat.

Jegyzetek:

1. Anyanyelvűnkért, Szerk. Guttmann Miklós. Pomurska založba, Murska Sobota, 1983. 4. old.

2. Guttmann Miklós: A Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola szerepe a szlovéniai magyarság anyanyelvének ápolásában, In: Napatár 1990, (a szlovéniai magyarok szemléje),

Pomurska založba, Murska Sobota, 1989, 69. old.

42