Bence Lajos: Identitás és entitás - Pannon tükör könyvek (Zalaegerszeg - Lendva, 2005)
Hungarológiai kutatások a Maribori Egyetem Magyar Tanszékén
anyagból összeállított kötete. Ebben már jóval szélesebb skálán mozog e „nyelvművelő“ írások témaválasztása, de bővül vizsgálódási köre is, mi több, kiterjed szinte az összes nyelvészeti diszciplínára. Némely esetben még ezen is túllépve a szépírás (stilisztika), illetve az irodalomtörténet irányában. Az említett nyelvmüvelő-nyelvfejlesztő célzatú rövidebb írások, cikkek mellett főleg a már említett, az egyetemi követelményekből fakadó kutatási igények jóvoltából - melyek fő ösztönzője nemegyszer a tudományos előrelépés, a tudományos fokozatok elérése volt - szinte mindegyik magyarországi lektor végzett élőnyelvi, dialektológiai gyűjtésekkel egybekötött stúdiumokat is. Ezek a szlovén-magyar határ mellett elterülő Hetés és Göcsej, valamint az Őrség nyelvjárási jelenségeit dolgozzák fel, azt a területet, amely archaizmusai miatt még mindig sok meglepetéssel szolgál a tudomány számára. E kutatások eredményeit a rendszeres hazai és magyarországi publikálások mellett később kandidátusi dolgozataikba építették be. Az eddigiekből kitűnik, hogy a magyar tanszéken a tudományos vizsgálódások kezdetei a nyelvtudományi hungarológia jegyében alakultak ki, s ha hozzávetjük azt is, hogy a tanszékvezető Varga József is később a névtan - ezen belül is a ragadványnevek - vizsgálatát választotta fő kutatási területéül, akkor az előbb elmondottak messzemenően a nyelvtudomány javára billentik a mérleg nyelvét. Guttmann Miklós későbbi dolgozatában ekképpen foglalja össze ezt a sokfelé ágazott kuttást: „Ez a tevékenység több területre irányul, így a magyar nyelvterület nyugati peremén élők nyelvének elemzésére tájszólási (dialektológia) szempontok alapján , a két és több nyelvű környezeti hatások vizsgálatára, különös tekintettel a szlovén és horvát nyelvi hatásokra, az anyanyelvi oktatás hatékonyságát célzó módszeres eljárásokra, stb.“2) A szlovéniai magyar hungarológiai és recepciós kutatásoknak fontos állomásaként kell megemlíteni azt a tudományos tanácskozást, melyet az intézet Corvin Mátyás halálának 500. évfordulójára szervezett Mariborban. Az 1990 novemberében megrendezett kétnapos szimpóziumon húsznál több előadás hangzott el Mátyásnak, az igazságosnak történelmi-művelődéstörténet szerepéről, a nagy király személye köré fonódó legenda kialakulásáról, melynek a szlovén népköltészetben a hazaihoz hasonló kultusza alakult ki. A tanácskozás teljes anyagát tartalmazó kiadvány 1991-ben jelent meg a szombathelyi főiskola házi nyomdájában. Ezzel a nyelvészet központúság oldódni látszott, és főleg az irodalomtörténet-írás felé történt elmozdulás. Időközben a mura vidéki magyarok évenként megjelenő évkönyvében, a Naptárban is napvilágot láttak azok a tudományos igénnyel készült dolgozatok, hosszabb-rövidebb recenziók, illetőleg irodalmi kritikák, amelyek a Muratájon 41
