Bence Lajos: Identitás és entitás - Pannon tükör könyvek (Zalaegerszeg - Lendva, 2005)
Hungarológiai kutatások a Maribori Egyetem Magyar Tanszékén
Hungarológiai kutatások a Maribori Egyetem Magyar Tanszékén I. A Maribori Egyetem már megalakulása évében, 1975-ben olyan célkitűzéseket fogalmazott meg alapítási okmányaiban, amelyek a térség (Eszakkelet-Szlovénia) gazdasági és oktatási szükségleteinek kielégítése, a szakkáderek képzése, az utánpótlás-nevelése mellett sürgeti a tudományos kutatómunka ösztönzésének szükségességét, ennek gyorsabb iramú fejlesztését is. Az egyetem tizedik évfordulójára készített katalógus egyik visszaemlékezésében olvashatjuk mindezt. A továbbiakban a szerző - az egyetemi gondolat egyik lelkes támogatója - azt fejtegeti, hogy elsősorban az alapkutatások kapjanak nagyobb hangsúlyt, mert ezek bizonyítják be - itthon és a világon mindenütt - az egyetemek létjogosultságát. Mindezek mellett olyan „gyakorlati hasznot“ is vártak a kezdeményezéstől, hogy közben bővül az egyetemi szakemberállomány, s így oktatókban sem lesz különösebb hiány. Az Egyetem megalapítását az is indokolta, hogy Maribor, a rohamosan fejlődő város olyan természetes hátterű terület központjában helyezkedik el, melynek vonzáskörében az ország lakosságának csaknem a fele él. A Maribori Egyetem Magyar Tanszékének megalakulásánál pedig kétségkívül nagy szerepet kell tulajdonítanunk a kedvező politikai viszonyoknak is. Főleg az új, 1974-ben elfogadott Alkotmány és a törvényhozás, mely a gazdaság kivételével a kisebbség szinte minden vitálisnak mondható tevékenységére kiterjedő jogokkal ruházta fel a Szlovén Köztársaságban élő mintegy 10 ezer főnyi magyarságot. A Maribori Egyetem Pedagógiai Karán ugyanis már az egyetemmé nyilvánítás kezdeti folyamatában is jelen voltak azok a törekvések, melyek szerint a Szlovén Szocialista Köztársaság területén élő magyar nemzetiség, mely eddig csak alapfokon, tehát az általános iskolában részesülhetett magyar nyelvű oktatásban, az említett, különjogokat is tartalmazó Alkotmány elfogadása után középfokú, illetőleg felsőfokú, anyanyelvi képzést is követelhettek. Ezekből az következik, hogy a köztársaságban élő magyar és olasz kisebbség a kedvező politikai akarat következtében olyan jogokhoz juthatott, amilyeneket sem a többi köztársaságban élő kisebbségek, sem pedig a Kárpátmedencében élő magyarság képviselői máshol nem élvezhettek. Az időközben a szombathelyi tanárképző főiskolán megnyitott Szlovén Nyelv és Irodalom Tanszék, valamint a két ország között időközben kialakuló jószomszédi viszonyok következtében, már nem volt akadálya, hogy létrejöjjön a Pedagógiai 39
