Bence Lajos: Identitás és entitás - Pannon tükör könyvek (Zalaegerszeg - Lendva, 2005)

A kétnyelvű oktatás problémái Szlovéniában

rosszabb tanítási feltételek: több helyen ismét összevont alsó és felső tagoza­tokban folyt az oktatás. Nem egy esetben - főleg a kisebb települések iskoláiban (200-300 lélekszámú falvakról van szó)- a legcsekélyebb tanuló lét­szám eléréséhez is 8 osztályt kellett összevonni. A gondokat tetézte még a nagyfokú tanító hiány, illetve a meglévők képzetlensége. Az 50-es évek elején már világossá vált, hogy a kisebbségi iskola zsákutca a magyar tagozatos tanulók számára, hiszen a továbbtanuláshoz nem kapnak sem kellő (szlovén) nyelvi, sem másfajta ismereteket. Magyar tannyelvű isko­la pedig csak a Vajdaságban akadt, amely a nagy földrajzi távolság miatt vált elérhetetlenné (Újvidék kb. 600 kilométerre esett). Ezek az állapotok a magyar tagozatok lassú, de következetes elnéptelenedésével jártak együtt. A magyar szülők gyermekeik jövőjéért célszerűbbnek látták, ha szlovén tagozatba járatják őket. Ez főleg a felső tagozatokban vált az 50-es évek közepétől rend­szeressé. Mint már említettük, a kisebbségi iskolák magyar tagozatainak prob­lémája már az 50-es évek elején szóba került, az évtized közepén pedig már a gondok elhatalmasodásáról lehetett beszélni. A helyzet a lendvai községben volt a legtragikusabb, ezen belül is a lendvai általános iskolában, ahol a ma­gyar anyanyelvű tanulók több mint fele szlovén tagozatba járt. A kialakult helyzetet nem lehetett tovább eltitkolni. Többször is folytak róla tárgyalások a lendvai és a muraszombati község társadalmi-politikai köreiben. Végül is hosszabb huzavona után a köztársasági szervek - nem kétséges, hogy belgrádi jóváhagyással - arra az elhatározásra jutottak, hogy a nemzetiségileg vegyesen lakott területeken olyan oktatási rendszer kiépítését kell elkezdeni, amely „később is megkönnyíti az emberek egymás közötti párbeszédét, valamint széles körű lehetőséget nyújt a nemzetiség fejlődéséhez“(vö. Orešnik 1978). Ezt pedig a kétnyelvűségben, a kétnyelvű oktatási modellben vélték megtalálni. Az első kétnyelvű tagozat 1959 őszén indult el kísérleti jelleggel a lendvai község általános iskoláiban. Nem véletlen az 1959-es évszám. A központi vezetőség a 60-as évek elején engedményeket tett a hidegháborús helyzet feloldásaként. Főleg a sok nem­zetiségű ország népeinek és nemzeteinek összekovácsolását célzó intézkedések kerültek előtérbe. Ezek közül is kiemelkedő helyen szerepelt az AVNOJ-i elvekben (1942) lefektetett állampolgári egyenjogúság és a szabad nyelv­­használat tekintet nélkül a nemzeti hovatartozásra. De térjünk vissza a két­nyelvű oktatásra. Az alsó tagozatban az eredmények - főleg a 60-as években - nem marad­tak el. A felső tagozatokban viszont már a kezdetekkor is elégtelennek 32

Next

/
Thumbnails
Contents