Bence Lajos: Identitás és entitás - Pannon tükör könyvek (Zalaegerszeg - Lendva, 2005)
A szlovéniai magyarság
seggel) négy új község alakult volna. Ezek közül a Lendva Község részét képező Dobronak község járt a legjobban. Ez, bár a községi önkormányzat alapítása az első körben nem sikerült, később azonban az önkormányzati törvény módosítása után, kis- és középnagyságú települések is alapíthattak községet, amennyiben indokként nyomós okkal tudtak felhozni. Az egykor Vas megyéhez tartozó, a történelmi őrségi részen is három új község alakult: Hodos előbb Sallal (Šalovci) alapított közös községet, majd pedig önállóság mellett döntött. Domonkosfa pedig továbbra is megmaradt Sál községben. A pártosfalvai, szentlászlói, szerdahelyi magyarok a marácfürdői (Moravske Toplice) községhez csatlakoztak. A vegyesen lakott terület újonnan alakult községeiben a szlovén-magyar, illetve más nemzetiségű számarányt tekintve a lendvaiban a helyzet kielégítő, hiszen az 1991-es népszámlálás adatait a mai állapotokra „lebontva“ 5 983 szlovén, 6 254 magyar és 1 650 más nemzetiségű mellett a magyarok részesedése 45 százalék körül mozog. Marácfürdő Községben (Moravske Toplice) a 6 798 lakosnak csupán 14 százaléka magyar nemzetiségű (475). Lényegesen jobb a helyzet Hodos és Dobronak Községekben, ahol a magyarság a nagyfokú asszimiláció ellenére is többségben van, így a magyarság képviselői könnyebben tudnak bekapcsolódni a községi döntéshozatalba. A községi tanácsok megalakulásával párhuzamosan a nemzetiségileg vegyesen lakott területen kisebbségi önkormányzatok, illetőleg önkormányzati nemzeti közösségek (néhol megmaradtak az önigazgatási kifejezés mellett) alakultak. Ezek a lokális választások (önkormányzati választások) alkalmával választják meg a községi tanácsok képviselőit.27 A kilencvenes tömörítési kísérlet révén a nemzeti kisebbség tömbösítését szolgáló, az egész kétnyelvű területen élő muravidéki magyarság érdekeit felvállaló Magyar Nemzetiségi Önigazgatási Közösség is elaprózódásra lett ítélve. A magyar nyelvű ügykezelés - a bírósági tárgyalások anyanyelven való lefolytatása és a végzések anyanyelven történő kiadása mellett - a közigazgatásban büszkélkedhet a legkevesebb eredménnyel. Az új intézkedések tovább rontják a magyar nyelvű ügykezelés megvalósulásának esélyét, így a nyelvi egyenjogúság ellenére a közigazgatásból a magyar immár teljesen kiszorulni látszik. A kisebbségi nyelvhez és a kisebbséggel való együttéléshez eddig még nem szokott többségi nemzet körében feszültségteremtő erő is lehet az „etnikai határok“ figyelmen kívül hagyása. Főleg akkor, ha a kisebbségek hangjukat is hallatják, jogos sérelmeiket hangoztatván. „Az esélyeket és lehetőségeket latolgatva valószínűleg azoknak van igazuk, akik a Szlovéniában élő magyarság jövőjét, sorsát attól teszik függővé, hogy milyen mértékben tudja kihasználni alkotmányos jogait, és mennyire tud a 27
