Bence Lajos: Identitás és entitás - Pannon tükör könyvek (Zalaegerszeg - Lendva, 2005)
A szlovéniai magyarság
megváltozott viszonyok között saját sorsának irányítójává válni. Ehhez továbbra is mind a többségi szlovén nép, mind az anyaország sokoldalú és folyamatos támogatására lesz szüksége. Ez a többségi állam részéről egyelőre biztosítottnak látszik, ami a könyvkiadást, a művelődési élet szervezését, a sajtó pénzelését illeti“ - mondta e sorok írója a 90-es évekbeli perspektívákat latolgatva. Az anyaországból azonban - tekintettel az ország gazdasági gondjaira - 1994 óta ez a támogatás a minimálisra csökkent. így a feladat oroszlánrésze változatlanul magára a magyar kisebbségre, illetőleg az értelmiségire hárul. A kérdés továbbra is az: akarja-e, tudja-e vállalni a rá kiszabott feladat súlyát?28 A két ország közötti gazdasági kapcsolatok fellendülése jó ütemben halad, s már az önállósodás első hónapjaiban a korábbi többszörösére duzzadt az árucsere, bár még mindig sok az adminisztrációs és egyéb gát. A határátkelők ügyének rendezése, ezek kapacitásbővítése azóta van napirenden, amióta a délszláv válság kicsúcsosodásával a két ország áruszállítása, az ugyancsak megnőtt utasforgalommal együtt az amúgy is megterhelt, a maga nemében egyetlen Hosszúfalu-Rédics nemzetközi határátkelőn bonyolódik le. A Tomyiszentmiklós-Pince, korábban kishatárforgalmi átkelőhely átkategorizálásával a személyi forgalom gyors átáramlásában játszik fontos szerepet. A Lendvát Rédiccsel összekötő vasúti kapcsolat megteremtése (néhány kilométernyi sínpár lerakása) is túlságosan lassú ütemben halad. Hosszabb huzavona után 2003-ban végre sikerült a két országot összekötő autóút nyomvonalának kérdésében is egyezségre jutni. A munkálatok azonban a szlovén fél miatt késnek. A vasúti kapcsolat ügye továbbra is holtponton van. A Mura vasútvonal, mely a két fővárost kapcsolja egybe, nem érte el célját. Szlovénia és Magyarország között jelenleg nyitott kérdés nem akad. S ami gazdasági téren csak nehézkesen valósul meg, kulturális téren a két ország között a régióban már megvalósult. Zala és Vas megye között a kulturális együttműködés már több évtizedes múltra tekint vissza. Az 1992 novemberében aláírt szlovén-magyar kisebbségi egyezmény és az 1994-ben minkét fél részéről ratifikált alapszerződés mintájára a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség évente aláírja a kulturális együttműködésről szóló megállapodást. Az alapszerződésből eredő kötelezettségeket a már működő kormányközi kisebbségi vegyes bizottság évenként legalább egyszer tárgyalásokon értékeli. Szlovénia és Magyarország közös uniós csatlakozásával, 2004 májusától a gazdasági kapcsolatok területén nem történt nagyobb előrelépés. Mintha a határ menti régió nem ismerné fel a kínálkozó lehetőségeit. A görcsök oldása, a határok leépítése utáni időszaknak is fontos feladata lesz...29 A fentiekből kitűnik: a pozitív diszkriminációra épülő szlovén kisebbség-28
