Bence Lajos: Identitás és entitás - Pannon tükör könyvek (Zalaegerszeg - Lendva, 2005)
A szlovéniai magyarság
4. Kulturális intézmények, belső nyilvánosság 4.1. A kisebbségi sajtó A Novine című katolikus hetilap 1921-ben itt készült, amely később a politikai hatalomszerzés legfőbb eszköze lett Klekl József szlovén képviselő és plébános kezében. Hogy mennyire tisztában volt a sajtó által történő manipulációs lehetőségekkel, arra talán a legszebb példa az, hogy - a magyar polgárok szavazataira számítva - hamarosan magyar nyelvű testvére is született a Novine-nak, a Népújság. A Novine példáját követve Muraszombatban is párhuzamos lapkiadásba fogott Benko József nagykereskedő és vágóhíd-tulajdonos, aki szintén nagy figyelmet szentelt a politikai hatásgyakorlásnak. Szlovén nyelven Mőrszka Krajina címmel hetilapot jelentetett meg, amely előbb kétnyelvűén majd később magyarul is megjelent Muravidék címmel. A vallási, politikai és kulturális hetilapból 1927-ben politikai, gazdasági és társadalmi hetilap lett, a harmincas évek fordulóján pedig magát Murántúl és Muraköz heti értesítőjének nevezi. Ugyancsak rövid életű volt a Hartner Nándor által szerkesztett, és valószínűleg apja, Hartner Géza által pénzelt radikális hetilap, a Szabadság is. Hartner, Muravidék legmódosabb nagybirtokosa, az elcsatolás előtt országgyűlési képviselő volt a magyar parlamentben. Főleg a központi pártok képviselőjeként próbálkozott politikai hatalmát is megszilárdítani. Mivel ez sehogyan sem sikerült neki, az 1925-ös országos választásokra megalapította a Muravidéki Kisgazda Pártot. Ilyen célzattal jelent meg 1923. május 20-án a Szabadság első száma, amely főleg a megalapítás évében és 1924-ben tűnt ki harcos magatartásával, s nem egy esetben kiállt a magyarság ügye mellett a jogfosztottság kezdeti időszakában. A két világháború közötti muravidéki magyar sajtó, mint említettük, a gyakori, egymást érő választásokhoz és a pártérdekekhez kapcsolódik szorosan. A laptulajdonosok a gyors sajtóval elsősorban saját párt- és gazdasági érdekeiket kívánták szolgálni. Téves azonban az a felfogás, amelyet az ellenzék és a szlovén szakirodalom hangsúlyoz, miszerint ezek a magyar lapok kizárólag az itt élő, trianoni döntés által kisebbségi sorba került magyarság érdekeit szolgálták volna. Sokkal inkább a kisebbség szavazatainak megszerzésére irányultak a lapalapítási kísérletek, annál is inkább, mert a tízezres lélekszámú kisebbség a választások kimenetelét illetően komoly tényezőnek számított.10 Egy lap azért mégis akadt, amely az említett fő szempont mellett a kisebbség problémáira is nagy súlyt fektetett. Ez a már említett, vasárnaponként meg-16
