Bence Lajos: Identitás és entitás - Pannon tükör könyvek (Zalaegerszeg - Lendva, 2005)
A szlovéniai magyarság
jelenő Szabadság volt, amelynek főleg vezércikkei tértek el a szokásostól; ezek nyílt állásfoglalások a muravidéki magyarság ügye mellett. Helyet kap benne a magyarság hétköznapi problémái mellett a gazdasági és társadalmi helyzet értékelése is. A politikai sérelmek és követelések ismételgetésével kétségtelenül egyfajta helyzettudat kialakítására tesz kísérletet. Nagy erénye továbbá, hogy nem ragad meg egyetlen témánál, mint például a földreform, hanem a kisebbségi lét szinte minden területéről készít tünetjelzéseket, némely esetben részletes, elemző cikket is közöl. Nem véletlenül tiltják be a jugoszláv hatóságok a Szabadság megjelenését, hiszen három évfolyama alatt többször felhívta magára a figyelmet harcos magatartásával." A harmincas évek elején előbb a klerikálisok lapja, a Népújság szűnik meg előfizetők hiányában, majd a Kühar és a liberálisok lapja (Muravidék) is követi 1932-ben. így a muravidéki magyarság nyomtatott sajtó nélkül maradt. Új lapalapítási kísérlet, ha lett is volna, akkor sem engedélyezte volna a diktatórikus jugoszláv állam. A szlovéniai magyarság sajtójának vizsgálatakor a kutatónak joggal lehet hiányérzete: hosszú, több mint egy évtizedes hiátus tátong a háború alatt megjelent utolsó magyar sajtótermék megszüntetésétől a Népújság megjelenéséig, mely máig az itt élő magyarság egyetlen hetilapja. A Népújság 1958 januárjától jelenik meg önálló magyar sajtótermékként, miután két évig a Pomurski vestnik (Muravidéki Értesítő) mellékleteként már 1956 januárjától folyamatosan, fordításban közölt híreket a magyar kisebbség életéből. A Népújság nevet viselő melléklet magyar munkatársai tulajdonképpen fordítói szolgálatot teljesítettek. Különösen nagy hangsúly esett a politikai „képzésre“, a magyarság megnyerésére, az új rendszer iránti lojalitásának kiépítésére. A lap azonban még jó ideig, lépten-nyomon a muravidéki magyarok bizalmatlanságával találkozott. Gyakran illették azzal a - jogosnak mondható - váddal, hogy a kommunista ideológia szócsövének számít. Némi változást a lap életében az hozott, hogy 1964-től költségvetését már nem a községi, hanem a köztársasági szervek folyósították. Határozat született arról is, hogy az aktualitás fokozása és az olvasók toborzása érdekében két magyar újságíró felvételét kell meghirdetni, a kéthetenkénti megjelenést pedig hetire cserélni fel.12 A legnagyobb hiány a képzett szakemberállományból volt. Végül ez a probléma is megoldódott, vajdasági magyar újságíró alkalmazásával. A Népújság e számait lapozgatva a mai kutató nem talál egyebet, mint amiről a föntiekben már szó esett: a négy oldal ténylegesen is a legfontosabb hírek, események közlését tartalmazza. A nyelvi színvonal emelése azonban mindenképpen figyelemre méltó. 17
