Bence Lajos: Identitás és entitás - Pannon tükör könyvek (Zalaegerszeg - Lendva, 2005)
Konok ikonok könyve (Halász Albert verseiről)
szerint: a felszínnel soha ki nem békülő nyugtalansággal kutatta, kereste művészetében az élet legmélyebb értelmét: az emberben az embert.“ 3.) Gábor Zoltán, az előbbi sorok írója is Bezerédy és Schultesz kortársa, ő is a zágrábi képzőművészeti iskola növendéke. A háború alatt a budapesti iparművészeti szakot látogatta, majd a háború után ismét Zágrábban találjuk, azóta is ott él és alkot. Ettől függetlenül hűséges maradt szülőföldjéhez, több képén is feltűnnek a lendvai motívumok, és egész világképére, művészi élményvilágának alakulására is rányomták bélyegüket a Lendván eltöltött évek. Sajátos ars poeticájának lényegi vonását és kifejezőeszközét az expresszionizmusban, illetve a kubisztikus sík ábrázolási módban találta meg. Elkötelezett festőnek tekinti magát, a szép elkötelezettjének, és egy jobb világ törekvései húzódnak meg témái mögött. A L'art pour l'art és az elvont absztrahálás távol áll tőle, büszkén vallja képein: neki mondanivalója van. Méghozzá súlyos: az elidegenedett világ, a homo homini lupus-élmény már a 60-as évek végétől jelen van festészetében. Legutóbbi alkotásain is - a nosztradamuszi jóslat beteljesülésnek döbbenetében - az Apokalipszis négy lovasának vonulását festi hazai tájakon, megrázó erővel. A háború utáni képzőművész-generáció tagjai között tartjuk számon a lendvai születési Zdenko Huzjant, aki Ljubljanába és Danes Marika-Rothot, aki időközben Münchenbe költözött. A kisvároshoz, Lendvához, annak képzőművészeti életéhez és az időközben megépített várgalériához szoros szálakkal kötődik Király Ferenc szobrászművész', aki szinte saját erőből hozta létre negyed századdal ezelőtt a lendvai müvésztelepet, amelynek alkotásai azóta a galéria jócskán meggyarapodott gyűjteményét gazdagítják. Király mitikus szobrairól írja a zalaegerszegi Kostyál László művészettörténész: „Stílusa, a figurativításhoz való viszonya már teljesen letisztult. Míg a teljesen elvonatkoztatott formái is olyannyira asszociatívak, hogy nem akasztható rájuk a nonfiguratív jelző, sokkal inkább a szimbolikus. E szimbolikájának alfája és ómegája mindig a termékenységi mítosz, a közben végigjárt út azonban sokrétű és rokonszenves. A nőiség mellett másik alapélménye a férfi-nő párkapcsolat. Szinte ffeudi konoksággal tér vissza, újra és újra ugyanoda, s építi fel az emberi élet különböző aspektusait ugyanarra az alapra.“ 4.) A Király művészházaspár másik fele. Suzanne Király-Moss az Észak-Amerikai Egyesült Államokból érkezett Lendvára. A táj bűvöletében rengeteg tusrajzot készített a városról és vidékéről. Absztrakt és szimbolikus képein is fel-feltűnik egy-egy harsányabb „hazai“ szín. Gálics István grafikusként kezdte, a posztmodemtől eltávolodva később az ősi japán minta, a fametszet kerítette hatalmába. Előbb a hegedű és a lepke 122