Bence Lajos: Identitás és entitás - Pannon tükör könyvek (Zalaegerszeg - Lendva, 2005)

Konok ikonok könyve (Halász Albert verseiről)

,, Ki nagyot akar, szokjék fegyelemre: korlátok között válik el a mester, s a szabadság a törvény adománya. “

A valódi egyéniséget, sőt személyiséget ez a kötöttség nem gátolja - írja Mátrai László9 - „hanem teremtő feszültségével csak magasabbra emeli.“ Ez tapasztalható mind Zrínyi eposzaiban, mind Zala szobrászati megoldásaiban. A klasszicizmus leple elől minduntalan előcsillanó barokk az, ami ma is jellemzi Zala György müveinek frissességét. Művei élnek és hatnak, a művészeti szépideálhoz szokott ezredvégi kiállítás látogatójára is.

A másik történelmi vonatkozású megjegyzésünk szintén a két géniusz közös törekvéseként fogható fel. Ez a felmutató szándék, mely a nemzet történelmének nagyjaira, a dicső múlt emlékeire hívja fel a figyelmet. Teszik ezt oly aprólékosan, részletekbe menő leírással, ahogy a fegyelemhez szokott lélek csak teheti. S oly kihívóan, oly magas pátosszal is, ahogy ezt az ősök dicsérete megkívánja egy olyan korban, amelyikből már régen elmenekültek a Múzsák. Rilkét parafrazálva: Zala György azok közé a szerencsés művészek közé tartozott, kinek vésője alá odasereglett az egész magyar történelem.9

S mi is lehetne a mai rendezvény célja más, mint az, hogy immár „testközelbe“ kerülve a művésszel, a grandiózus nagyságú életmű máig ható üzenetére figyeljünk. Hogy egy-egy történelmi személyiség kisugárzó hatása által történelmi tudatunkat erősítsük. Tegyük ezt azért is, hogy önmagunkkal és a külvilággal is békében élhessünk. Ez lenne talán Zala Györgynek, szülőföldünk nagy alkotójának üzenete műveivel hozzánk, késői utódokhoz.10

Irodalom

1. Hamvas Béla: Az öt géniusz (A bor filozófiája). Szombathely, 1988, 64-66. pp.

2. Gábor Zoltán: Postagalamb, Muraszombat, 1982, 73. p.

3. Uo. 74.p.

4. Friedeil, Egon: A barokkról, In. A barokk és a rokokó irodalmából, 16.p.

5. Szerb Antal: A Szigeti veszedelem, Összeáll.: Kelemen Hajnal, 69.p.

6. Uo. 70.p.

7. Borbás György jegyzeteiből; elhangzott a lendvai Zala György emlékére rendezett kiállítással összekötött nyitó előadáson

8. Goethe verse A klasszicizmus és szentimentalizmus irodalmából 142. oldaláról való, ford. Rónay György

9. Mátrai Lászlót Rónai György idézi tanulmányában. In. Rónay György: Klasszhicizmus.

Pb. 1978, 29.pp.

10. Rilke Rodinra vonatkozó idézete így hangzik: „...vésőjéhez odasereglett a világ.“

IN. Rainer M. Rilke: Prózai művek. Bp., 1990, 364.p.

119