Bence Lajos: Identitás és entitás - Pannon tükör könyvek (Zalaegerszeg - Lendva, 2005)

Konok ikonok könyve (Halász Albert verseiről)

Képzőművészet a Muramentén

(Zala Györgytől Hagymás Istvánig)

Az idilli szépségű Muramente, a Mura és a Dráva, valamint a Mura és a Kerka köze a szlovén fővárosból, Ljubljanából nézve Murántúlnak számít. Ez a meghatározás nemcsak földrajzi nézőpontból fontos, de szemléleti szempontból is. Az Alpoktól keletre húzódó vidék, a hegylánc utolsó nyúlványai éppen idáig érnek, s a Lendva-heggyel érik el boldog halálukat.

Ismerjük az átmeneti sávok pozitív és negatív sorsformáló, sorsot befolyásoló hatását. Ugyanis ez a táj sem mentes ettől a befolyástól. Nem is annyira a történelmi-társadalmi, az etnikumok (szlovén-magyar) érintkezési területét (határát) jelző műveltséggel, illetve mentalitásbeli-mássági tényezők behatásával kell elsősorban számolnunk. Hanem azzal, amit Hamvas Béla filozófus archetípusnak nevez. Az említett sáv (a Mura-vidékkel és Muraközzel) ugyanis egybeesik Hamvas „Öt géniuszának“ a délit és nyugatit (délnyugati) ötvöző archetípus-sávjával. Az átmeneti sávok mindig is különös lehetőséget rejtegetnek, de sok veszély forrásai is. Mert ahogy Hamvas kifejti, a magyarság kiválóságai számára életlehetőségként adódó öt archetípus csak a legritkább esetben kapcsolódik egységesen és harmonikusan egymáshoz. S ebből azt a következtetést vonja le, hogy „Magyarországon könnyebb elveszni, mint egyebütt“. S hogy mi az archetípus funkciója? Hamvas szerint nem kevesebb, mint az, hogy az ember megkapja tőle „az életcél realizálásához szükséges tulajdonságot „. A túlzottan favorizált, illetve túlzottan háttérbe szorított archetípusok „életzavart“ okozhatnak, mely enyhébb esetben csak feledékenységben és szórakozottságban mutatkozik meg, súlyosabb esetekben pedig mániát, üldözést, hatalmi ösztönt, meghibbanást és teljes összeomlást is okozhat. 1.)

Mánia, idegesség, zaklatottság, túlzott érzékenység... olyan fogalmak, amelyek évszázadok óta megszokottaknak számítanak a művészet-pszichológiában, az alkotáslélektannal foglalkozó tudományos diszciplínában. Amikor ugyanis arról töprengünk, hogy mi az oka annak, hogy szűkebb hazánk, szülőföldünk, a Muramenti táj annyi jeles alkotót adott a világnak - filozófiai, pszichológiai és müvelődésszociológiai szempontokkal támasztva alá feltevéseinket - a fontiekhez hasonló fejtegetésnél kötünk ki.

Itt kell megemlítenünk, hogy Lendva, vagyis a történelmi Alsólendva az átlagosnál lényegesen több jeles személyiséget, írót, de még több képzőművészet adott a világnak.

Gábor Zoltán lendvai születésű festőművész is a „g“nius locit“ veszi val-120