Zágorec-Csuka Judit: A fény győzelme (Pilisvörösvár, 2015)
Ötödik levél: Húsz éve hiányzol
Kedves Anna! Sokáig vártunk Kertész tanárnőre, míg két órás késéssel megérkezett a tanszékre. Mária, aki a szegedi egyetemen tanít, nagyon ki volt borulva, hogy mi ez a késés, és, hogy ezt nem is érti igazán, egy abszolutóriumi vizsgáról elkésni. O Párizsban, majd Marseille-ben tanult két évig, ott doktorált tájékoztatásból, majdnem belepusztult az egészbe, mivel hatvan kilóról negyvenötre fogyott le. De hát ez volt az egyetlen lehetősége, hogy külföldön tanuljon, erre is tizenöt évig várt. Megértettem, hogy most nyugtalan, meg elégedetlen, nemcsak a vizsgával, hanem sok minden mással is. Az egyetemistákkal, az egyetemi rendszerrel, azzal, hogy ő nem tud laza lenni, meg küzd, meg többet akar, de a nagy általánosság meg nem. És most már a második doktoriját csinálja. Megértettem. De ki ért meg engemet? Aztán jött Kertész tanárnő, már egyetemista éveim alatt tanított, akkor is határozott egyéniség volt, most meg már idős hölgy, de nagyon kedves természetű tanárnő. Szóval megérkezett, s azt mondta egy kis humorral vegyítve, hogy feloldja a várakozás bosszús perceit:- Belevágok egy rozsdás kést a Varga Sanyi hátába, mert nem mondta meg nekem, hogy ma vizsgáztatnom kell, most meg berendeltem a kőműveseket. No, de mindjárt kezdjük - mondta. Mária zsörtölődött, kapkodott ide-oda, közben én megnyugodtam, hogy lesz, ami lesz. Az egésznek úgysincsen nagy tétje, mert én nem vagyok egyetemi oktató, nem vagyok kutató, csak éppen eljutottam az abszolutóriumig. Bevált a régi módszer, mindig szorgalmasnak kell lenni, s ha lehet, nem kell elhalasztani a vizsgát, tanulni kell és levizsgázni. így volt ez akkor is, amikor egyetemre jártam veled együtt. Reggel korán felkeltem és elmentem levizsgázni. Te mondogattad, hogy igen, ez vagyok én. Lábra állok a depressziómból - „Kelj fel és járj!” - mondaná József Attila. Ez egy régi szokásom. Te egy évet halasztottál, s aztán ezzel sem veszítettél semmit. Tudtam, sejtettem már akkor ott a Louvre-ban, amikor egy napig magyaráztad nekem és Katinak a festményeket, nagy pontossággal és odaadással. Már 39
