Zágorec-Csuka Judit: A fény győzelme (Pilisvörösvár, 2015)
Huszonkettedik levél: Ha Lendvára gondolok
dikátomak vallja magát. Lehet, hogy valahol külföldön magiszteri fokozatot szerzett, s ennek a magyar megfelelője a „mester”, de van olyan forrás is, amely éppen azt emeli ki a múlt homályából, hogy „nagy gondja volt a helybéli oskolának minő jobb karba való helyeztetésére”. Egyesek szerint messzebb, Észak-Magyarországon volt lelkész, ahonnan elűzve jött a lendvai Bánffy birtokra, de ez is csak feltevés. Kultsár György prédikátor művei arról tesznek tanúbizonyságot, hogy ez a táj valójában a múzsák földje volt valamikor, a szellem emberei pedig nem elvágyódtak innen, hanem egyenesen keresték ezt a helyet. A szlovéniai magyar irodalom gyökerei ide vezethetők vissza. E munkájában a lelkipásztor úgy bátorít a halál örömteli elfogadásáról, hogy az elmélkedő figyelmet mindvégig a végső célra, a hívő ember nagy kérdéseire irányítja: hogyan juthatunk át az életen-halálon úgy, hogy Krisztus kereszthalála által a megváltott örömbe, az üdvösségbe mindnyájan eljuthassunk? Válasza gyakorlati útmutatás. Keresztény morálja valóban vigaszt adhatott a saját korában, ahogy adhat ma is. Gábor Zoltán festőművész 1922-ben született Lendván. Itt járt polgári iskolába, majd 1939-1940 közt a zágrábi Iparművészeti Középiskolában tanult, azt követően 1941- ben a budapesti Iparművészeti Középiskola diákja volt. 1945-1951 közt Zágrábban a Képzőművészeti Akadémia hallgatója volt, ahol oklevelet is szerzett. A zágrábi Női Tanítóképző Gimnáziumában kezdte tanári pályáját. Az első csalódásai itt érik, mint festőművészt és grafikust, elsősorban azért, mert nehéz volt művészként megélnie. 1953-ban franciaországi körutat tett, ellátogatott Évaux-les-Bains-be és a Vézére-völgyi festett barlangokhoz (Les Combarelles, Font-de-Gaume, Lascaux), ahol megcsodálta a paleolit barlangfestészetet, s ennek a művészettörténeti korszaknak a rajongójává vált. Ezt követően Párizsba, a művészetek városába utazott, ahol a Louvre-t látogatta. Majd a délfranciaországi vidék városait nézte meg, ahol a román kori építészet iránt érdeklődött. Ekkor nagy hatással volt rá Villon költészete. Gábor Zoltán franciaországi útleírásaiban filozófiatörténeti és művészettörténeti rálátást nyújt az olva-156
