Zágorec-Csuka Judit: A fény győzelme (Pilisvörösvár, 2015)

Huszonegyedik levél: A szlovén háború

megnyugodtam. Politikával kezdődött a visszatérésem, amelyhez nemigen értettem. S később sem értettem a politi­kát, a nemzetiségi politikát pedig szívemen hordoztam, de a valóságban mindig ütköznöm kellett vele. Ültem az önkor­mányzati üléstermekben, s órák hosszat hallgattam, amit mondanak, majd mindezt meg kellett írni, összefoglalva a hallottakat valamiféle beszámolóként. Nos, ideges és nyug­talan voltam, mert szinte semmit sem lehetett tenni, pedig szerettem volna. Egy újságíró nem lehetett a tettek embere. A háborúk is emiatt robbannak ki, eljön az ideje, hogy cse­lekedjenek, mert nem bírnak hallgatni, mert feszül a húr, mert nem bírják elviselni, amiben vannak. Mit tudom én. Ezt látom az ukrajnai polgárháborúban is, de ezt láttam a balkáni háborúkban is. Elpattant a húr. Kész, jöhet a vér, a golyózápor, vagy bármi, és mindegyik fél valamiféle igaz­ságért harcol. És hol az igazság? A földön vagy a menny­ben? Reális vagy transzcendentális szférákban? Nem tu­dom. Talán mindkét helyen. Egy kis rálátásom volt erre 1991-ben, de ma sem tudok többet mondani. A szülőföld sosem hívott vissza, én mégis visszajöttem. Majd egy fél évre rá, anonim levelet írtak az újság szerkesztőségének, hogy küldjem vissza a diplomámat Budapestre. Az anonim levélíró állítólag a munkatársaim köréből volt, hogy miért, minek írt nekem ilyen levelet, csak sejtem. Ez volt az első csalódásom, valaki neheztelt már rám, szakmailag vagy sze­mélyesen, nem tudom, de aztán nem volt mit cselekednem, hova küldtem volna vissza a diplomámat? Szomorkodtam, s szembesültem vele, hogy ez van. Mégsem vártak, végül is mindenkinek megvolt a helye, csak nekem nem. Egy fiatal csaj mit is akarhat? Volt magyarságtudatom, de erre csak később reflektáltam: a politika mégsem volt nekem való. Erre te is figyelmeztettél, s igazad is volt. Azt mondtad egy­szer, hogy hagyjam a nemzetiségi politikát, ne vergődjem, mert ez a férfiak dolga volna. Ebben is igazad volt. De a céljaim eléréséhez kellett volna politikum is, érthető módon nem volt támogatóm, mert igazán nem voltam benne a poli­tikában. És ezt kifogásolták is. Ettől függetlenül, lehet, hogy szakmailag erős voltam, de nem akarták észrevenni. Sajnos, 147

Next

/
Thumbnails
Contents