Göncz László - Nagy Zoltán: Őrségi végeken (Lendva, 1998)

Göncz László: Őrségi végeken / Na robovih Őrséga

községi szinten nem támogatták kellőképpen, így megélhetést csak nehezen biztosított. A turizmus kedvezőnek mondható feltételei is alig voltak kihasználva, és az erdői által gazdag vidék fatermelése is elhanyagolódott. Ugyanakkor Muraszombat és szűkebb környezetének ipara “fölemésztette” a fejletlenebb agrárvidékek lakosság-feleslegét. Az elköltözők döntő többsége a negyven év alatti korosztályokhoz tartozott.

A fejletlenséget tovább fokozta a határmentiségből származó hátrányos helyzet, amikor - politikai célzattal - a közvetlen határmenti sávot tudatosan elhanyagolták.

Az egykori muraszombati járás túlnyomó része (mintegy 90%-a) egynyelvű szlovén terület volt. Domonkosfa, Hodos és Kapornak mellett még néhány délebbre eső település (Csekefa, Kisfalu, Pártosfalva, Szentlászló és Szerdahely, valamint egy ideig formálisan még ide sorolható további három szlovén falu) ké-lične pokrajinske enote. Vasi Órséga z madžarskim prebivalstvom so se razprostirale v severovzhodnem kotu omenjene občine in so veljale za njen najbolj nerazviti del. Prebivalstvo teh vasi se je do sredine osemdesetih let postaralo, saj so mladi možnosti za preživetje iskali drugje. Pokrajino, ki je že zaradi svojih naravnih danosti poljedelsko revna, niso ustrezno podpirali ne na državni ne na občinski ravni, tako da je le s težavo nudila možnosti za preživetje. Tudi ustrezni pogoji za turizem, so bili komajda izkoriščeni, pa tudi proizvodnja lesa na območjih, ki so bogata z gozdovi, je bila zanemarjena. Hkrati je industrija Murske Sobote in njene ožje okolice “posrkala” višek prebivalstva nerazvitega agrarnega področja. Večina ljudi, ki se je izselila, je sodila v starostno skupino pod štirideset let.

5