Göncz László - Nagy Zoltán: Őrségi végeken (Lendva, 1998)

Göncz László: Őrségi végeken / Na robovih Őrséga

pezte az alkotmánnyal és a törvényekkel meghatározott nemzetiségileg vegyesen lakott területet, amelynek keretében 1974 óta az ún. kisebbségi különjogok érvényesültek (az 1974-es köztársasági alkotmány szerint különjognak az oktatás, a kultúra, a tájékoztatás és az anyaországgal való kapcsolatok számítottak).

Nemzetiségi politikai szempontból az említett terület magyar érdekképviseleti szervezete a Magyar Nemzetiségi Oktatási-Művelődési Érdekközösség volt, amely közgyűlésének tagjai zömében az említett nemzetiségileg vegyesen lakott területek magyar nemzetiségű polgárai közül kerültek ki. A hetvenes évek második felétől kezdetét vette az a kezdeményezés, amely szerint a muraszombati községben a nemzetiségileg vegyesen lakott terület központja Pártosfalván alakult ki (szükséges azonban megjegyezni, hogy nem Pártosfalva volt a terület legnagyobb falva), aminek értelmében a településen gazdasági és oktatási létesítmények épültek. E - ma már vitathatatlanul sikertelen és természetesnek aligha mondható - folyamatnak rendkívül negatív következményei voltak éppen az őrségi magyar falvak tekintetében, amelyek a gazdaság, az infrastruktúra és az oktatás terén egyaránt hátrányosabb helyzetbe kerültek. A lakosság gondolatvilágában is mély nyomokat hagyott a természetellenes beavatkozás, aminek következményei még manapság is érződnek. A helyzetet

Nerazvitost pa je stopnjeval tudi neugoden položaj obmejnosti, ko so, iz političnih razlogov, zavestno zanemarjali neposredni obmejni pas.

Pretežni del nekdanje murskosoboške občine (okoli 90 %) je bil enojezično slovensko območje. Z ustavo

in zakoni določeno narodnostno mešano območje, na katerem so se od 1974 uveljavljale t.i. posebne pravice narodnosti (po republiški ustavi iz leta 1974 so za posebne pravice veljali šolstvo, kultura, informiranje in ohranjanje stikov z matično domovino), so tvorile poleg Domanjševcev, Hodoša in Krplivnika še nekoliko južnejša naselja (čikečka vas, Pordašinci, Prosenjakovci, Motvarjevci in Središče ter še tri slovenske vasi, ki so določen čas tudi formalno sodile vanj). Politične interese madžarske narodnosti je na omenjenem območju zastopala Madžarska narodnostna interesna skupnost za vzgojo in kulturo, ki je člane svoje skupščine volila večinoma izmed prebivalcev madžarske narodnosti na narodnost-6