Kaszás József: A szlovéniai Lendva (Lendava) környékének helynevei - Magyar névtani dolgozatok 134. (Budapest - Lendva, 1995)
Bevezetés
BEVEZETES 1. A kiválasztott terület ismertetése A névtudomány, a tulajdonnevek elemzésére vállalkozó tudományág világszerte fellendülőben van. Eredményeivel egyre több elismerést vált ki, hiveinek és művelőinek tábora pedig a gazdagodó eredményekkel párhuzamosan növekszik. Mivel minden tudományág továbbfejlődésének feltétele a tüzetes adatfeltárás, megkülönböztetett figyelmet érdemelnek azok a munkálatok, amelyek során összegyűjtik egy-egy terület földrajzi neveit. E tevékenység fontosságát az is megnöveli, hogy a kisebb földrajzi objektumok elnevezései korunkban roppant változásoknak, sőt pusztulásnak vannak kitéve, megragadásukkal, azaz felgyűjtésükkel a jövő számára mentjük meg őket. A mezőgazdaságban bekövetkezett minőségi ugrás, tulajdon és művelési viszonyok módosulása, az ipari termelési és szervezési sajátságoknak a mezőgazdálkodásba való átkerülése stb megváltoztatták a földrajzi neveket alkotó és fenntartó közösség, valamint a földrajzi objektumok küzötti viszonyt. A nagyüzemi művelés már nem igényli a határbeli tüzetes tájékozódást, máskor pedig a korszerű gépekkel és új mezőgazdasági módszerekkel végzett munka távolítja el az embert az objektumtól. De megváltozott vagy legalább változóban van a lakosság és a mezőgazdálkodás mint foglalkozás közötti viszony is: a mezőgazdasági népesség elöregedése közép-európai jelenség, hiszen a fiatalok egy része elvándorol falujából, s az iparban vagy egyebütt keresi meg azt a tevékenységi formát, amelyet a maga számára vonzóbbnak tart. Ilyen körülmények között tehát attól is tartani kell, hogy a földrajzi névkincsnek az utókorra való áthagyományozása már nem történhetik meg azon az ideális vagy legalább megkívánt szinten, ahogy az régebben történt, s a jelenkori névőrzőkkel együtt a ma még élő földrajzi nevek egy része is elpusztul. Gyűjtőmunkámat 1970/71-ben végeztem, amikor még az éppen változásnak induló viszonyok közepette éltek a régebbi tulajdon és gazdálkodási viszonyok is, amikor még a vizsgált területemen a nagyüzemi mezőgazdaságnak csak a csirái jelentek meg, s az egyes falvakban hivatalos utcanevek nem voltak. Lendván is több új utca keletkezett azóta, ezek a gyűjteményben és a térképen nem 3zererpelhetnek, mivel a megjelentetés lehetősége csak a közelmúltban merült föl, s újabb gyűjtést nem végezhettem. Munkámban 17 szlovéniai falu é3 egy város (Dobronak- Dobrovnik, Zsitkóc-Zitkovci, Kámaháza-Kamovci, Radamos- Radmozanci, Göntérháza-Genterovci, Bánuta-Banuta, Hídvég- Mostje, Hosszúfalu-Dolga vas, Kapca-Kapca, Gyertyános-Gaberje, Felsőlakos-Gornji Lakos, Alsólakos-Dolnji Lakos, Lendva- LendaVa, Csente-Centiba, Kót-Kot, Petesháza-Petisovci, Völgyifalu-Dolina, Pince-Pince) földrajzi neveit közlöm. E 3
