Kaszás József: A szlovéniai Lendva (Lendava) környékének helynevei - Magyar névtani dolgozatok 134. (Budapest - Lendva, 1995)
Magyar névadás
nélküli ragozási rendszerük létrejötte elsősorban vegyes lakosságú vidékeken történhetett meg, azokon a helyeken, ahol a környékbeli idegen nyelvű lakosság prepoziciós neveinek hatására merevedtek meg rágós formában a magyar földrajzi nevek is. ( A megítélésekről szóló vitához vö. HITK. 78). Lendva város és a környékbeli 17 többnyire magyarlakta falu földrajzi nevei között számos magyar és szlovén rágós és névutós alakulat található. A magyar és délszláv lakosság több évszázados nyelvi érintkezéséről nemcsak a település nevek tanúskodhatnak, hanem e rágós és névutós, a magyarban csak idegen hatásra meggyökerezett határrésznevek is. E falu nevek között van olyan, amelyik szláv eredetű (pl. Dobronak, Zsitkóc stb.), amely a szlovénban is magyarból való (pl. Alsó- és Felsőlakos, Bánuta stb.), továbbá amely az azonos szemlélet alapján mindkét nyelvben nagyjából egyszerre, párhuzamos módon keletkezhetett (pl. Hármashalom ~ Trimlini, Göntérháza ~ Genterovci, Gyertyános ~ Gaberje stb.). A határrész nevek típusai a falunevekénél sokkal változatosabbak, gazdagabbak. Alább, a típusok bemutatásában — alapszempontnak a magyar névformáját tekintve — mindenekelőtt a két nyelv egymásrahatásának a földrajzinevekben való megnyilvánulását, ennek módjait igyekszem sorra venni. I. MAGYAH NÉVADÁS Ebbe a csoportba azokat a földrajzi neveket sorolom, amelyeket magyar anyanyelvű adatközlőimtől halottam, s amelyeknek jelenlegi formája bizonyíthatóan magyar névadás során jött létre. A csoporton belül szükségesnek látszik a rágós és névutós nevek alcsoportjának elkülönítése, mert ugyan keletkezésük módja (egyformán a hol?, esetleg hová? kérdésree felelő mondatokból szakadtak ki) és funkciójuk szerint (egyformán a hol?, illetőleg a hová?, kérdésre felelnek) igen közeli a rokonságuk, alaktani lag azonban lényeges különbség van közöttük. A) RÁGÓS NEVEK 1. A szlovénban Ismeretlen magyar rágós nevek: a) Innesivusi alakok: Közbe (Dobronak), út utca, másként a Llpót körút és a Nagy körút nevet is viseli. — Uccábo (uo.), szántó. — Két további példában a szlovén lakosság a párhuzamosan is élő nominativusi formát vette át magyar nyelvből: Bilkköbe (Csente), a szlovénok a magyarból való Bükk formát használják; Kót1-közbe (Kapca), a szlovén név a magyarbó1 átvett Köti- köz. — b) Helyhatározót kifejező dativusi alak: Köznek (Hídvég), utca, kettős használatban előfordul Köz nominativusi formában is. A -nek rágós alak hol? és merre?, hová? kérdésre felel.— c) Adessivusi alakok: Állomások (Hosszúfalu), tér; Čopek körösztyina (Kapca), szántó; Csikos-tóná, Föcskendilházni, tér, (Csente); Harangok, tér (Zsitkóc), a helyet magyar—szlovén párhuzamos névadásban keletkezett Kápunánk - Pri kapeli formában is ismerik; Haranglábná, tér (Pince), a magyar lakosság használja a más névadó vonás alapján alkotott Körösztna rágós nevet is; Halomnk, szántó (Dobronak), más névadó alapján Pandur kernend je a neve; Ri tás kapunk, szántó (Kámaháza). — Egy további rágós név a szlovénban 32
