Kaszás József: A szlovéniai Lendva (Lendava) környékének helynevei - Magyar névtani dolgozatok 134. (Budapest - Lendva, 1995)

Magyar névadás

ragtalanul szerepel; Szijfána ~ Sijfaj (Csente), egy esetben pedig a szlovén myelvben a magyartól eltérő tájszemlélet alapján adtak nevet: Szélös utna (ismerik Szélösuti-táblo formában is ( - Petišofske njive (tkp. ’petesházl mezők’).

2. A szlovénba változat lan formában átvett magyar rágós nevek (csak adessivusi alakok fordulnak elő): Bakterházna, szántó (Lendva): Csárdánk, tér (Göntérháza); Föcskendilházná, tér (Dobronak), ismerik a más névadó alapján keletkezett Kórházna néven is; Gercsa-házna, szántó (Lendva); Gyurku-házná, kert (Kapca); Harangra, kert (Lendva), más névadó nyomán Szertárok a neve,' Háromtőf ákná, szántó (Lendva); Huszá i—házna, szántó (Kapca); Kápunána, szátó (Csente); Kápunána, tér (Kót); Kápunána, tér (Völgyifalu); Keplk-házikna, tér (Petesháza); Kert1-szőltIna, szántó, Kishidnk, szántó (Csente); Kodbájik-házikná, szántó (Kót); Kórházna, tér (Dobronak); dalomná, szántó (Csente); dalomna, szántó (Göntérháza); dekánk, szántó (Kót), mésként dékaji-főd a neve; dékaji-csárdánk, d'éka ji-kocsmáná (uo.); Ritásná, szántó (Völgyifalu); Sipos uttyána, szántó (Petesháza) másként Sipos-ut vagy Sipos-uti-táblo; Szertárok, kert, Vereblői hidnä, szántó (Lendva).

3. Csak a szlovén adatközlők nyelvében élő magyar kelekezésű rágós nevek. Az idesorolandó névpárokban a magyar nyelvi alanyesetbe 1i formával szemben a szlovénban magyar határozóragos alakokat találunk. Ezek keletkezésére több magyarázat is lehetséges. Az látszik legkézenfekvőbbnek, ha föltesszük, hogy e rágós formák régebben a magyar névkincsben is megvoltak, s még akkor kerültek át a szlovénba, mig a magyarban a mondatból kiszakadt alakzatok továbbfejlődtek, létrejött nominativusi zártságuk. A másik lehetőség az, hogy a beszédhelyzetben leggyakoribb magyar nyelvi alakot, a hol? és hová? kérdésre felelő névformákat vették át (hiszen az érdeklődő a legtöbbször azt a kérdést teszi fel, hogy beszédtársa hová megy, és hol vein a földje), s a magyarban megkövesedett állapotban nem is éltek e rágós nevek. Végül nem kevés az esélye annak a magyarázatnak sem, hogy esetenként a kétnyelvű szlovén lakosság a saját prepoziciós nevét adta vissza a magyar nyelvi rágós formával. E magyarázatok azonban csak lehetőségek, hipotézisek, s a megfelelő források hiánya miatt kevés reményünk van arra, hogy minden névpár keletkezéstörténetét kiderítsük, a magyar és szlovén név mai oppozícióját magyarázzuk. Az e csoportba tartozó nevek a következők: Cigan hazokná (m:= a magyarban: Cigán-kert, Cigán telep-, Dobronak), DöktemetUná (m: Döktemetílj i-fődek, -táblo-, Lendva), Hárángni (m: Harangi-táblo; Kapca), Lendvk viznk (m: Léndva-viz-mezzil; Hosszúfalu), a szlovén adatközlők használják az értelmileg megfelelő Pri Lédavi, azaz a ,a Lendva folyónál’ nevet is; d&jorná (m: dajjori-főd; Lendva), Pustkhazna (m: Pusztaház Kapca), Sent Janošna (m: Szent János-i-főd-, DobronaJc), Vááutná (m: Vasút 1-fődek-, Petesháza) a szlovénban él az értelmileg párhuzaunos Pri železnici névforma is.

33