Székely András Bertalan (szerk.): Varga Sándor emlékkönyv. Szlovéniai magyar változások a XX. században (Pilisvörösvár, 2008)
"…ezért mind küzdeni kell." Életút a szlovéniai magyarság szolgálatában. Székely András Bertalan beszélgetései Varga Sándorral - Első beszélgetés (Budapest, 1987. november 24-25.)
Ez a megoldás a mindennapi véleményünk szerint nem a legjobb. Mert ami fakultatív, az fakultatív. Ha tetszik, akkor megyek, ha nem tetszik, akkor nem megyek, és úgy tanulok, ahogyan akarok, mert fakultatív. Azért meg kell mondanom, hogy az iskolák saját maguk próbáltak valamit tenni - annak ellenére, hogy mi nem vagyunk megelégedve -, hogy az a fakultatív előadás, illetve óra-hallgatás ne legyen pótteher. Rendszerint úgy nézett ki kezdetben, hogy a rendes órák után sokszor két órát kellett várni, hogy a gyermek a magyar nyelvet tanulja. A helyi középiskolák minden évben konzultáltak velünk arról, hogy legyen a következő évben. Mi még most is úgy gondoljuk, hogy akármilyen akarattal, akármilyen jó szándékkal is próbálkoznak a középiskolák, a fakultatív nyelvtanulás a mi számunkra még mindig nem megoldás. Egy megbeszélés alkalmával, nem egészen hivatalosan Ljubljanában azt mondták, hogy gondolkodnak más megoldáson, hogy ne legyen ilyen formában fakultatív, ahogyan most tanulnak. SZAB: A Muravidéken élő magyarok ügyeivel foglalkozó, az idők során változó földrajzi, közigazgatási egységeket felölelő nemzetiségi bizottságoknak a megalakulásától fogva tagja vagy. Rajtad kívül ezt senki nem mondhatja el magáról. Bár az első húsz év történetét könyvben is megörökítetted, szükségesnek érzem, hogy a testület - pontosabban testületek, hiszen közigazgatási, népfront- és pártszervezetekben egyaránt alakultak ilyenek - tevékenységének főbb állomásait, területeit most szintén áttekintsük. VS: Ami a nemzetiségi bizottságot illeti, 1980-ban, amikor a bizottság a 20 éves évfordulójáról egy kisebb ünnepi ülésen megemlékezett, személyesen írtam meg a bizottság két évtizedes munkáját összevontan. Itt próbáltam ismertetni mindazt, amivel a bizottság az elmúlt 20 évben foglalkozott. A bizottság azzal a céllal alakult, hogy az 1959-es párthatározatokat a mindennapi 88
