Székely András Bertalan (szerk.): Varga Sándor emlékkönyv. Szlovéniai magyar változások a XX. században (Pilisvörösvár, 2008)

"…ezért mind küzdeni kell." Életút a szlovéniai magyarság szolgálatában. Székely András Bertalan beszélgetései Varga Sándorral - Első beszélgetés (Budapest, 1987. november 24-25.)

a másik oldalon pedig igen hangosan küzdenek a karintiai szlovénok kétnyelvű oktatási rendszerének a megvédéséért? Amikor ez megjelent, olyan erkölcsi súllyal hatott azokra a ljubljanai hangoskodó egyénekre is, hogy eléggé gyorsan összehúzták magukat, és ritkán-ritkán jelentkeztek azután már Lendván. Évek során is csak imitt-amott láttuk őket. Szóval ezzel azt akarom mondani, hogy a nemzetiségi szolidaritás a karintiai szlovénok oldaláról is nagy súllyal nyomott a latba, habár feltehetően a dolog anélkül is így végződött volna, ahogy végződött.

SZAB:

A '70-es évek legelején a ljubljanai Földrajztudományi Intézet munkatársai, dr. Vladimir Klemenčič vezetésével, tanulmányt készítettek a Muravidék nemzetiségileg vegyes területeinek társadalmi viszonyairól. A nagyszámú reprezentatív mintán lefolytatott vizsgálat jelentős különbségeket tárt fel a szlovén és a magyar lakosság iskolai végzettségéről. A most már harmincadik évfordulójához közeledő kétnyelvű oktatási rendszer milyen mértékben csökkentette e hátrányos kulturális helyzetet?

VS:

Tény, hogy ennek a gyökerei a múlt Jugoszláviából is erednek. A két háború között Jugoszláviában 20 év alatt a muravidéki magyarság soraiból egyetemi végzettségű polgár csak kettő került ki. Az a kettő is lelkész volt, semmilyen más szakon a magyar nemzetiség soraiból egyetemi szintig nem ért el senki sem. Nemhogy egyetemi szintig, hanem még igen-igen könnyen megszámolható azoknak a száma is, akik a középiskolát elvégezték, tanítóképzőt, közgazdaságit, vagy ehhez hasonlót. Ez a tendencia a háború után is egy ideig még folytatódott. Azt hiszem, az egyik alapprobléma abban is van, hogy a magyar nemzetiség valahogyan megelégedett olyan szakmával is, ami nem kívánt magasabb szakképzettséget. 1961 után próbálkoztunk már sok fiatalt irányítani a pedagógiai szakmára, és 1962-ben Muraszombatban külön tagozat nyílt, amiben harminc-negyven mai tanító végzett.

85