Székely András Bertalan (szerk.): Varga Sándor emlékkönyv. Szlovéniai magyar változások a XX. században (Pilisvörösvár, 2008)
"…ezért mind küzdeni kell." Életút a szlovéniai magyarság szolgálatában. Székely András Bertalan beszélgetései Varga Sándorral - Első beszélgetés (Budapest, 1987. november 24-25.)
és onnan ismerték egymást. Jól van József, azt mondta, megpróbálunk majd intézkedni, de hát ebből az intézkedésből sem lett semmi. 1941-ben jött a háború, új idők kezdődtek. Na, de közben voltak más események is. SZAB: Még az iskolás korra vonatkozna egy kérdésem. Abban az időben saját módon zajlottak le a választások, illetve az azokat megelőző népgyülések. Tudom, nem egy alkalommal ti gyerekek is aktívan részesei voltatok ezeknek. VS: Hát ez is érdekes dolog volt. 1931-ig Göntérházának, illetve addig minden kis falunak olyan - hogy a mai terminológiával fejezzem ki magamat - tanácsa volt, amelyből 5-6 szomszédos tanácsnak volt egy jegyzője, aki járt faluról-falura. Viszont 1931- ben Göntérháza nagyközségi tanács központja lett, és akkor önálló jegyzőséget is kapott több, más hivatalnokkal. A választások akkor úgy zajlottak le, hogy nem minden faluban volt szavazóhelyiség, hanem Göntérházára kellett utazniuk a választópolgároknak minden választás alkalmával. Ebben az időben érdekes az, hogy Jugoszláviában egymást érték a választások. Majdnem minden két évben volt egy az a sok párt a parlamentben söpörte egymást a hatalomból - ahogyan csak lehetett. Talán érdekes volna megjegyezni azt is, hogy az ottani magyarság nem azt nézte, hogy melyik párt milyen programot - illetve magyarul mondva mit hazudik - ígér neki, hanem lehetőleg mindig az ellenpártot választotta. Mert az ellenpárt meg mindig azt a momentumot használta ki érvként, hogy a magyarság nincs megelégedve - mindig azt ígérték nekik, ha mi kerülünk hatalomra, akkor nektek, magyaroknak jobb lesz. Ez mézesmadzag volt, és az ottani magyarság mindig elhitte. Hogy csak egyet említsek, a dr. Maéekről, azt hiszem, még ma is többször szó esik, nagy horvátországi politikus, azt hiszem, a képviselőháznak az elnöke is volt. 1935-36 táján épp az ellenzéki pártot képviselte, nagy népgyűléseket tartottak. A pár-24
