Bence Lajos: Szóval vágok rendet - Pannon tükör könyvek (Lendva - Zalaegerszeg, 2016)
Maradok a szóval, maradok a szóban
kellős közepén, mondhatni csúcsán. Építs jel-, szó- és szájbefogó radarállomásokat, kifutópálya -boncasztalokat, szívrobbantásra beállított pokolgépeket, versirtó lövedékkel töltött ember-csapdákat, mellyel enyhíthető a szennyezés, az akaratosok, önnön bosszújától duzzadó gyilokja. Vagy ha már a vers ez alkalommal is önnön magát választotta témájául, mellesleg a nemek és igenek örök harcát, hát leporolom hozzá az agyam polcát, azaz az eszem tokját, kivikszelem az agytekervények közé lerakodott penészt és koszt, hogy régi fényében tündököljön fenségesen gyönyörű eszem kivetített E SZ M é J E, továbbá mélységes meredélyek és magasságok közt imbolyogva, statikai számításokat is végezve, megalapozzam az építményt. Szóval VERS, te agyalágyult! Te klapanciák réme, te díszpinty, te dőre, te a lélek anyagcseréje, te Vers-nyersanyag, Vers-oázis, Vers, te a kifutópályák réme, te örök körforgás, te örök kontextus (NON-TEXTUS, NON-TEXTUS!) 84
