Bence Lajos: Szóval vágok rendet - Pannon tükör könyvek (Lendva - Zalaegerszeg, 2016)

Maradok a szóval, maradok a szóban

hol vers-tisztás és oázis,

(o-ázis-i-ázis).

Mert - ne feledjük - ez egy vers-termő vidék - hangzik fél ezredév távolából, itt a versszennyezés is megengedett, adjuk hát reciklálásra a szemetet, kiürült vers-patronokat új haszonszerzés céljából a VERS-I PÁRNÁK,

(iparkodjunk, iparkodjunk!) mert ellep bennünket a VERS-szemét, s járunk, mint ki korpa közé keveredett, S LESZÜNK mi is Vers-balítélet, lángnyelvekről ellopott döghalálra ítélt VERSEZET, vasrácsokkal körbeírt vers-láger, leszünk mi is tarkón lőtt Vers, first strike-vers, atomlövedékkel töltött VERS, diplomatatáskák bűzében fuldokló rab-vers, s válunk az inkvizíció utáni időkben, káncsopicsorodott verssé, mit a csecsemő is lefitymál, rokkantak és magánkívüliek öröme.

Légy fegyelmezett, a „könnyű vacsorák melegének” kora lejárt, takarékoskodj a szeméttel is, szemrevételezd, hogy ez, meg az, mi? S vigyázz!