Bence Utrosa Gabriella: Mégis harangoztak (Lendva, 1999)
Elmenni vagy visszajönni nehezebb?
Elmenni vagy VISSZAJÖNNI NEHEZEBB? Kettesével szedte a lépcsőt, pedig ez nem volt szokása, meg tulajdonképpen nem is sietett. Inkább minél később szeretett volna fölérni, de legszívesebben visszafordult volna. Kedve szottyant beülni egy kocsmába, ahol egy ital mellett gondtalanul figyelné, amint cigarettafüstje hömpölyögve elvegyül a többi füst között. Az utolsó lépcsőket ezért már lassabban, megfontoltan tette meg, de végül mégis megérkezett, és be kellett csöngetnie. Már nem volt ideje megfordulni és elsompolyogni, habár egy pillanatra ez is átvillant az agyán. Kinyílt az ajtó. Belépett a kis lakásba, amelynek szokadan tisztaságától mindig megriadt egy kissé. Véleménye szerint valamilyen tiszteletet parancsolt a látogatóra, és őt éppen azért idegesítette, mert tehetetlennek érezte magát vele szemben. Mintha szappan- és tejszaggal telt volna meg a tüdeje ettől a lakástól. Egy röpke, leheletnyi csókot nyomott a lány arcára, akiből szintén szappan- és tejszag áradt. Megijesztette ez a tisztaság, és dühvei töltötte el a gondolat, hogy ő ezt a lányt már a puszta érintésével, tekintetével is bemocskolhatja. Hirtelen durván magához ölelte, minden gyengédség nélkül csókolni kezdte, és Ivette, mint mindig, ezúttal is alázatosan, minden zokszó nélkül simult hozzá. Sohasem ellenkezett és most ez az odaadó alázat is bosszantotta. Gyorsan elengedte, majdnem eltaszította magától, a lány pedig rémülten lépett hátra, majd zavartan a konyha felé ment.- Főzök egy kávét - mondta halkan. Csak akkor tűnt fel neki, hogy aznap még a szokottnál 12
