Zágorec-Csuka Judit: Sivatagi szélben. Versek és műfordítások (Pilisvörösvár - Lendva, 2011)
Műfordítások
amelyeket magamba szívok mint a hópelyhek özönét a medernélküliségbe lépve Hatodik Mindig kis és nagy ajándék vagy nekem mint a bonbon amelyet kibontunk mint a barack amelyet feltűzdelt magára a sündisznó vagy a levél amely feleletet ad mindig és egyénileg is amelyet elvisznek az elérhető napok amelyekben nem találom a te bőrödet az ujjaid begyét várlak Hetedik Nem tudom lehunyni a szememet a te szemedben a hajad amely szétzilálva esik a kezembe és kilép a kezemből és még elaludnék nehogy felriadjak a szemeidben amelyet nem tudok felébreszteni mindkettőnkért 75
/
