Zágorec-Csuka Judit: Sivatagi szélben. Versek és műfordítások (Pilisvörösvár - Lendva, 2011)

Utószó

Utószó Zágorec-Csuka Judit sok műfajban alkotó költő-író; a vers mellett prózában, tanulmányban és esszében is jelen van a muravidéki és az egyetemes magyar irodalomban. A jelen kötetterv elolvasása után mégis az a meggyőződés kereke­dik felül az opust ismerő kritikusban / olvasóban, hogy a lírában érzi magát igazán otthon, ebben a műnemben alkot biztos kézzel, sajátos hanghordozással, a sokszor körültapo­gatott, megrágott téma avatott ismerőjeként. Egyik korábbi megállapítására hivatkozva, ma is érvé­nyesnek tartom a leírtakat Zágorec költészetéről: „Ezek a versek a megtartás és a megmaradás egziszten­cialista imperatívuszai, s mint olyanok, a muravidéki iroda­lom felismerhető poétikai krédóját is jelentik. Ugyanakkor a Szúnyogh Sándor által meghirdetett „minimalista” törek­vések és „a nyelvi-stilisztikai status quónak is biztos őrhe­lyei”. A hagyományteremtés, az elődökhöz való viszonyulás - ajánlások vagy nagyon is konkrét, „öndefíniciók” kapcsán - az útkeresés során ért sérelmek és ki nem elégülő vágyak, a min­dennapok egzisztenciális hordalékaiként jelentkeznek újabb verseiben. Ezek azonban a családi példát (lásd a nagyapjához, fiaihoz, férjéhez írott újabb verseit), az „otthon és itthon” kö­zötti feszültséget, a haza, a révbe érkezés költői gondját is fel­vetik: jelesül azt, hogy hol húzódnak az emberi szabadság felis­merhető határai, hol az a pont, amikor az ember még biztosan állhat a lábán, mert támogató közeg veszi körül. A közéleti szerepkört is vállaló költő alkalmi versei, a Sivatagi szélben versválogatás talán legfőbb újdonságai, amikor a csalódottság és a meg-nem-értettség - bár nem fel­tétlenül a hasonlítás miatt - a magyar történelem legna­gyobb hőseit, emberségben, kiállásban és magyarságban is intő sorsait idézi meg, „zivataros” társadalmi-történelmi vi­szonyok közepette (Zrínyi Péter, Zrínyi Ilona stb.). Tragikus sorsuk, a társadalmi vakságra és közömbösségre ma is intő példa lehet! - olvassuk ki a sorok közül. 107

Next

/
Thumbnails
Contents