Bence Lajos: Írott szóval. Esszék és tanulmányok (Lendva, 2018)

II. A szlovéniai magyar irodalom rövid története

ték az epikát a muravidéki magyar szépirodalom kevésbé művelt ágaként...” Külön figyelmet érdemelnek azok az elbeszélések - áll egy másik méltatásban amelyekben gyertyásokat, lucféreket és más néphitbeli alakokat szerepeltet az író, utalva gyermekkora mesevilágának élő hagyományára {Boszorkányfogás, Ha egy boszorkány meghal...). A szociális érzékenység és az élmény közvetlen jelenléte az atmoszférateremtés hitelét is befolyásolja, stiláris többlethordozóként jelenik meg az olyan novellákban, karcolatokban, mint a Kata, Kata, becsaptál, az Egy szem füge vagy a Mindennapi kenyerünk.22

Arday Lajos történész a sorrendben huszonkettedik, Tudatformáló idők (2006) című kötetet méltatva, a muravidéki kisebbségi magyarság megpróbáltatással teli három évtizedét (1920-1950) feltáró elbeszélésfüzér kapcsán kifejtette: „(Irásművészetének) egyedisége, maradandó értéke abban van, hogy a sorsfordító történelmi eseményeket a hetési kisember életében mutatja be úgy, hogy abban benne van a Kárpát-medencei kisebbségi lét minden nyomorúsága. Az igazat adja, nem csak a valódit - s ez az írói-művészi többlet ott van Varga József életképeiben”.23

Laczkó András a szerzői kiadásban megjelent újabb kori elbeszélésekről szólva (Létforgá/c/sok) mutatott rá arra, hogy a 2000 után kiadott/írott novelláiban már nem is annyira a történelem, mint inkább a jelen problémái foglalkoztatják.24 A történeti fikciót, amit A lendvai vár kapitánya szövegében megszoktunk, tanító szándékú, etikai kitételeit (pl. a társadalmi összefogás szükségszerűségéről, mindent legyőző erejéről) itt a falusi élet és a hagyományos családviszony felbomlásából származó problémák ábrázolásával cserélte

22 Ld. Molnár Zoltán fülszövegét a Sorvadó népem kötethez.

23 ARDAY [2006]: 149-151.

24 LACZKÓ [2001]: 223.

96