Bence Lajos: Írott szóval. Esszék és tanulmányok (Lendva, 2018)

II. A szlovéniai magyar irodalom rövid története

fel: „Tanult és írói hivatását egyaránt megtagadná Varga József, ha nem hinne az ember javíthatóságában... A felsoroltakból kiderül, hogy az író és a kritikus - hivatásuk azonossága ellenére - másmás szemlélettel nézik a világot. Elbeszélései olvastán kimondható, hogy Varga József - ha nem is leibnitzi értelemben - optimista... Ez az optimizmus nem meglepő, de azért elgondolkodtató... De megjegyzem, hogy a jobbítás megvalósulása nem az írói szándéktól függ”.25 Másik figyelemreméltó megjegyzése: „Vargajózsef nem hiheti el - s olvasóinak is azt sugározza, mi se higgyük el -, hogy ez a korszerű életforma. Együtt kell kérdeznünk: korszerű lehet az, ami tönkretesz? Évezredes hagyományokat, szétbont családi kötelékeket, megmérgez emberi kapcsolatokat?”

Hangjátékai (Egyfelvonásos drámai játékok), a szlovéniai kétnyelvű oktatásról írt korabeli tanulmányai és a pálya- és írótársakról szóló recenziói (Esszék könyvekről) 2010-ben jelentek meg. A megmaradás zálogaként emlegetett nyelv-, hagyomány- és identitásőrzés témában korábban készített dolgozatai 2011-ben, a Keresd az égi harmóniát!, verseket és fordításokat tartalmazó kötete 2012-ben látott napvilágot. A Hetés költője, tudósa rövidebb-hosszabb, „felhívó jellegű” tanulmányait, „értékteremtő-őrző írásait” (2013-ban), nyelvi és „létmorzsáit” (2015-ben) a táj iránti hűség jegyében fogalmazta meg. Ez a megállapítás akkor is érvényes, mikor Varga a tájegység közmondásait, szólásait és „szólásmondásait” rendszerezi, ha a nyelvi kölcsönhatások bonyolult rendszerében kínál eligazítást, nem utolsósorban, amikor néprajzi hiteleséggel írt a hagyományos, kézi aratásról és géppel történő cséplésről, illetőleg, amikor a hetési perec készítésének a titkába avatta be az olvasót.

25 Uo. 223.

97