Bence Lajos: Írott szóval. Esszék és tanulmányok (Lendva, 2018)

I. A muravidéki magyarság küzdelmei a sajtó- és szólásszabadságért a XX. században

regionális rádióvá fejlődik - habár most is az - , éppen ezért azt kell elérnünk, hogy a műsor minősége a lehető legjobb legyen.” 56

A magyar nyelvű tévézés történetéhez hozzátartozik az a tény, hogy a síksági részen, analóg antennákkal, a határ közelségének köszönhetően, a kezdetektől nézni lehettet a Magyar Televízió műsorát. Kivételnek számítottak Lendva városa és a Lendva-hegy alatti települések (Csente, Völgyifalu, Pince), itt a hegy takarása miatt a hetvenes évek közepéig nem volt fogható a Magyar Televízió műsora.

Az 1974-es Szlovén Alkotmányban, melyben a köztársaságok már mint „tagállamok” szerepelnek, a kisebbségi „különjogok”-on belül igen erőteljesen hangot kap a nyelvi egyenlőség és az anyanyelv-használati jog, az anyanyelvi oktatás és tájékoztatás joga és az anyaországgal való kapcsolattartás joga. Mivel a tengermelléki olaszok ebben az időszakban már saját tévéstúdióval (Koper- Capodistria TV) rendelkeztek, s időnként a Szlovén RTV-t is kisegítették technikai felszereléssel, tapasztalattal, ekkor a magyar nyelvű, magyar őshonos kisebbség is élt alkotmányos jogaival. Abban az időszakban, amikor Szerbia északi részén még „megfigyelték” a vajdasági magyarok antennáinak „tájolását”, a Lendva-hegy alatti Alsólakosban a szlovén tévé által finanszírozott átjátszó épült a magyar műsorok vételére.

A fenti fejtegetést, mint pozitív példát szerettük volna felhozni a köztársaságokban és a tartományokban kialakult kisebbségi-nyelvi-politikai-jogi helyzetet illetően. Ez kétségkívül egyike volt ezeknek, gesztusértékén túli tartalommal.

A lendvai helyi tévéstúdió és a magyar tévéadások történetének több találkozási pontja is akadt, hiszen - az olasz példára hivat56 Uo. 91.

61