Bence Lajos: Írott szóval. Esszék és tanulmányok (Lendva, 2018)

I. A muravidéki magyarság küzdelmei a sajtó- és szólásszabadságért a XX. században

kozva - a magyar képviselők is kérték az új médiumon keresztüli tájékoztatás lehetőségét a magyar nemzeti közösség részére, s erről 1977-ben határozat is született a szlovén képviselőházban. A Szlovén Televízió ljubljanai központi stúdiójában 1978 októberében el is készült az első magyar nyelvű műsor, amit országos szórásban láthatott kisebbség és többség egyaránt. A feliratokkal ellátott műsor a Mostovi-Hidak címet kapta, amivel a kisebbség és többség közötti híd-szerepét kívánták hangsúlyozni. A kéthetenként jelentkező, 15 perces adást Bogdan Pleša, a szlovén televíziózás nagy úttörője szerkesztette és készítette, magyar külső munkatársak bevonásával. A Hidak 1983 és 1985 között, Hidak-Mostovi-Ponti címmel, háromnyelvű műsorral jelentkezett, kétheti megjelenéssel, félórás műsoridővel. A képernyő felét takaró feliratozás azonban nem bizonyult jó megoldásnak, így erre hivatkozva az olasz nemzetiség kérte műsorból való kiválását, mondván: nekik úgyis van már saját tévéjük, s a többségi nemzet tájékoztatását sem tekintik prioritásnak.

A tévéműsor azonban nem szűnt meg, bár újabb 15 évnek kellett eltelnie, míg a szerkesztőség Lendvára került, kezdetben egy magyar felelős szerkesztővel és egy operatőrrel. A korabeli visszaemlékezések57 egyike sem felejtette el megjegyezni, hogy a kezdeti szakaszban, amikor a csekély létszámú technikusi és újságírói gárda már félkész műsorokat is tudott készíteni, nagy szerepe volt a szerkesztőséget technikai felszereléssel ellátó Magyar Televíziónak. „Az első áttörés, illetve műsorbővítés (heti 30 percre) és az alkalmazottak számának növelése 1994-ben következett be, majd (...) 1998. január 1-jétől heti két félórás adás készült Lendván (...) hogy az adások

57 ZVER (2004): 94.

62