Bence Lajos: Írott szóval. Esszék és tanulmányok (Lendva, 2018)

I. A muravidéki magyarság küzdelmei a sajtó- és szólásszabadságért a XX. században

- a szerző), szét akarják zúzni táborukat, kárt akarnak okozni a proletariátus diktatúrájának, és végső fokon, a szubjektív kívánságoktól függetlenül, a szocializmust ki akarják szolgáltatni ellenségeiknek.”41

Ez volt a legfőbb bűne Nagy Imrének és körének, ezért kellett veszniük.

S még valami: gyakran elfelejtjük, hogy a „harmadik utas” megoldást tanulmányozó magyar csúcsvezetés, amely október 23-án tért vissza egyhetes jugoszláviai körútjáról, s amelynek tagjai között ott találjuk Gerő Ernőt, Kádár Jánost és Hegedűs Andrást, hazatérése előtt kinyilvánította, hogy jugoszláv minta szerint szeretné a zsákutcába jutott társadalmi fejlődés útját folytatni. Ezt Moszkva nyílt támadásnak tekintette, s a poznani eseményeket is figyelembe véve, összehangolt ellenállást sejtett, a birodalomhoz tartozó szövetség szétbomlasztását. Ezért volt fontos újra a két közeledő felet összeugrasztani, a jugoszláv-magyar viszonyt Nagy Imre és társai elrablásával „holtpontra” juttatni, mellesleg a magyar demokrácia ügyét az újbóli bevonulással 1989-ig „elnapolni”.

3.7. A Népújság indulása - az első három évtized tapasztalatai

Ilyen előzmények után jelent meg, most már önálló újság formájában, 1958 januárjában a Népújság első száma. Útravalóul című vezércikkében Vlaj a következőket írta: „Már eddig is járt Önökhöz a pomurjei hetilap magyar nyelvű melléklete, amely azonban alakját és tartalmát tekintve nem elégítette ki teljesen olvasóink

41 Pomurski Vestnik, II. 3. 4.

48