Bence Lajos: Írott szóval. Esszék és tanulmányok (Lendva, 2018)

I. A muravidéki magyarság küzdelmei a sajtó- és szólásszabadságért a XX. században

vű felmentő iratban a bíróság a titkos adatokról és a kémek közötti adat- és információközvetítésről megjegyzi: „Sehol sincs feljegyzés, sem bizonyíték arról, hogy Sranc (az egyik kém neve - BL) felé a határon túlra történt-e adatközvetítés, s arról sem, hogy ismerte-e azok tartalmát. Amennyiben voltak ilyen szándékai, Balkányi rossz állampolgár, s jugoszláv állampolgárként és bölcs emberként, jó emberként nem szabadott volna ilyent tennie. De cselekedetei alapján, a vádirat súlyának megfelelő, bizonyítékokkal is alátámasztott döntést nem lehet hozni.”9

Az Alsó-Lendvai Híradóval párhuzamosan megjelenő Muraszombat és Vidéke a Vas megyéhez tartozó Muraszombat és az itt élő hungarusz-tudatú szlovén lakosság sajtója volt. Az 1884-től 3 és fél évtizeden keresztül, 1919-ig folyamatosan megjelenő lap nagyon is hullámzó színvonalú volt, de ahogy az Alsó-Lendvai Híradónál is megjegyeztük, rengeteg művelődéstörténeti, néprajzi, valamint helytörténeti értéket őrzött meg. Nem véletlenül, hiszen a szerzők és szerkesztők között olyan nevekkel találkozunk, mint a kiváló népfőiskola-alapító és néprajzos Bellosics Bálint, a kitűnő helytörténész Dervarics Kálmán, és Pataky Kálmán, akikben a mai magyar tudományos élet úttörő nagyjait, fáradhatatlan szervezőit tisztelhetjük.

Ezért egyetértünk azokkal, akik a Balkányi nyomda 1947-ben történt államosításának tényével „egy a gyomaendrődi Kner családhoz hasonló jelentőségű nyomdászat” korszakának lezárulását regisztrálták a dunántúli régióban, Nyugat-Magyarországon, a történelmi Alsólendván. A kultúra közvetítése tekintetében pedig, a kisvárost nálánál nagyobb városok fölé emelve, méltó utóda volt a Bánffyak nyomdászának, Hoffhalter Rudolfnak.10

9 Šovegeš Lipovšek (2008): 53.

10 Bánfi [2008): 41.

22