Bence Lajos: Írott szóval. Esszék és tanulmányok (Lendva, 2018)

I. A muravidéki magyarság küzdelmei a sajtó- és szólásszabadságért a XX. században

3.2. Lapalapítások és -beszüntetések a 20-as években

Említettük már, hogy a lendvai nyomdában, az új körülményekhez alkalmazkodva, szlovén, illetve vend nyelvű lapok is készültek. A Novine a Szlovén Vidék Híradójaként határozta meg magát, kiadójaként pedig a cserencsóci plébánost, Klekl Józsefet jelölte meg. A nyomdász, Balkányi Ernest neve szerepel a fejléc melletti kis négyzetben, a hirdetések gyűjtését is ő vállalta fel. Klekl, aki a trianoni döntés előkészítésében, az elcsatolásban is fontos szerepet játszott, hol burkoltan, hol pedig nagyon is nyíltan magyarellenes propagandát fejtett ki a muravidéki szlovének körében. Hogy menynyire tisztában volt a sajtó manipulációs lehetőségeivel, arra talán elég egyetlen példát felhozni. A magyar polgárok, illetve katolikus érzelmű hívek meggyőzésére az 1926. évi választásokra pártot is alapított (Független Muravidéki Párt), így a magyarok szavazataira számítva, a Novinének hamarosan magyar nyelvű „testvére” is született, Népújság címmel. Ennek első száma 1926 januárjában jelent meg, profilját tekintve „politikai és társadalmi hetilap” volt. Utóda a Naše novine (a Mi újságunk) lett, amelynek magyar fejlécén a Néplap cím díszelgett. A pártalapítás kudarcának köszönhetően azonban ezek a lapok is rövid életűek voltak: 1926 januárjától, illetve májusától az év decemberéig jelentek meg.

A Novine példáját több hasonszőrű muravidéki társa is követte, Benko (Benkő) József nagykereskedő és vágóhíd-tulajdonos például Mörszka krajina címmel jelentetett meg hetilapot, amely kétnyelvű cikkeket is közölt, később pedig Muravidék címmel önálló magyar nyelvű újságot is kiadott. A lap, megjelenésének egy évtizede alatt (1922-1932), nem csak címében, de jellegében is több változáson esett át. így a „vallási-politikai és kulturális hetilapból” 1927-ben

23