Bence Lajos: Írott szóval. Esszék és tanulmányok (Lendva, 2018)

I. A muravidéki magyarság küzdelmei a sajtó- és szólásszabadságért a XX. században

„szabadabb” légkörében is megjelentek a Balkányi nyomdában. A magyar sajtószabadságot figyelmen kívül hagyó, teljes jogfosztottság időszakának abszolút kedvezményezettje Klekl József volt, aki a magyar egyházi körökkel - különösképpen Mikes János5 szombathelyi megyéspüspökkel - továbbra is jó viszonyt ápolt. A szombathelyi püspökségen, amelyhez nyugdíj-kérelmével jelentkezett, megoszlottak a vélemények „lelkipásztori” tevékenységéről. Mikes főleg az őszinteséget hiányolta plébánosánál, a pánszláv törekvéseit a püspök előtt mindig letagadó Kleklnél, s egyházmegyéje tiltakozó papságának pártjára állt: „hogy az úgyis rendkívüli nehézséggel egybehozható nyugdíjból olyan ember is részesüljön, aki irodalmi, politikai és népszervezési munkára elég erős, de a lelkipásztorkodásra nem”. Ahogy az egyik sajtótörténeti írásban olvassuk: a tájnyelvi szlovén és magyar sajtó segítségével a muravidéki politikai élet alakítói rájöttek, hogy a színen tudnak maradni. Kleklnek, a muravidéki katolikusok és a muravidéki szlovénség önjelölt vezetőjének, akit a szlovén néptömegek vakon követtek, az agrárreform feletti felügyeletével és hatalmával a Megváltó szerepét is sikerült eljátszani.6

Bánfi Szilvia7 a 20-as és 30-as évekbeli lendvai nyomda tevékenységéről, a gazdasági válság okán súlyosbodó papírhelyzetről írja: „A korszak viharos történelmi eseményei, mint például az Osztrák- Magyar Monarchia szétesése Balkányit is erősen érintették, a muraszombati nyomdáját el is veszítette. O ennek ellenére tevékenységét

5 Göncz [2001] „Nem kételkedem - írja Mikes hogy Klekl kifogástalan életű pap, és azt hiszem, hogy jó szándék vezérli”. Majd néhány sorral lejjebb: „Az is bizonyos, hogy Klekl nagyon naiv politikus és sok baj okozója.”

6 Pivar (1985): 97-105.

7 Bánfi [2008]: 25-31.

20